Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Az iskolák

rom tantermes volt, majd később még ugyanennyivel bővült. A 19. század végére már ez is szűknek bizonyult. Az oktatás még négy más helyen is folyt. Az új gimnázium megépítésének gondolata 1891-ben vetődött fel, s néhány év múlva már építészeti tervek is készültek.

A mai gimnáziumépület tervét Orczy Gyula fővárosi építész készítette, kivitelezője az ugyancsak ismert Ungar Mór volt. Ismerve Miskolc akkori építkezési ütemét, meg sem lepődünk azon, hogy 1910 júliusában hozzákezdtek a földmunkákhoz, s a kétemeletes épületre még a tél beállta előtt tető került. A tanítást 1911 szeptemberében már itt kezdhették meg.

Az iskola kötetnyi történetéből csak érdekességként említjük, hogy 1922-től viseli a Magyar Katholikus Tanulmányi Alap „Fráter György"

Főgimnáziuma nevet. A név magyarázatához tudnunk kell: 1921-ben a Vallás- és Közoktatás- ügyi Minisztérium elrendelte, hogy a középiskolákat a magyar történelem jeles személyiségeiről nevezzék el. A miskolci tantestület Nagy Lajos, Fráter György és II. Rákóczi Ferenc nevét terjesztette fel. A minisztérium a javaslatok közül a Fráter mellett döntött.

Említésre érdemes különlegesség az iskola történetéből, hogy az 1848/49-es szabadságharc idején éppúgy, mint később az első, majd a második világháború éveiben hadikórházként is működött. 1949-ben pedig rövid ideig itt telepedtek meg a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem első hallgatói. Az iskola neve 1950-ig volt Fráter György, majd ekkortól Földes Ferenc, s így vált fogalommá az elmúlt évtizedekben.

A katolikus gimnázium 1912-ben

176