Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Város az alföld és hegyvidék találkozásánál
1793-ban a város közgyűlése foglalkozott a pecsét használatával. Mintegy megdöbbenéssel konstatálják ekkor, hogy a városnak négy pecsétje is van, holott tartani és használni csak egyet volt szabad. Ezért közakarattal elrendelték, hogy az 1727-ben készült pecsétet meg kell tartani, a többit pedig megsemmisítették. Nagy kérdés, hogy egyformán metszett pecsétekről volt-e szó, vagy pedig különbözőekről, s ezért volt szükség megsemmisítésükre. Ha különbözőek voltak, miért nem került elő eddig nyomatuk a különböző iratokról? A címer nem, de az önálló törvényhatósággá alakulás az 1870-es évektől foglalkoztatta a város tisztségviselőit. Ez 1909 májusában öltött formát. Ferenc József támogatta, hogy a város visszakapja régi, királyfejes címerének használati jogát. A város címere egy olyan vörös pajzs legyen - foglalták az adománylevélbe -, amelyben „Szent István király mellképe látható, arannyal szőtt bíbor ruhában és ennek fölébe vetett arany képekkel hímzett lilaszínű koronázó palástban" (stb.). Oromdíszként, vagyis a címer kiegészítő részeként a hajdúalak is bekerült a címerbe. A város címerének a 20. században volt a legváltozatosabb, legizgalmasabb a sorsa, története. 1909-1949 között tehát a királyfejes címert használták. Ezt követően két évtizeden keresztül nem volt (legalábbis használatban nem volt) városi címer. 1965-ben a „Miskolc 600 éves város" c. ünnepségsorozatra megjelent a királyfejes címer, de nem került hivatalosan használatba. Az 1971. évi I. törvény értelmében Miskolc Város Tanácsa többször is foglalkozott a címer és zászló kérdésével, majd megszületett az új változat. Eszerint a címerpajzs (amely „elbarokkosított" tárcsa-pajzs) alsó felébe visszakerült a királyfej, egyik oldalán csillaggal, a másikon pedig szőlő- fürttel. A felső vörös mezőben megjelent az „azbesztruhás munkás", vagyis a kohász alakja, amely az ipari nagyvárost jelképezi. A címer alsó és felső részét három kék vonal választja el, ez a Sajó, a Hejő és a Szinva. Ez a városcímer szűk másfél-két évtizedig volt használatban. 1990. január 1-től változott meg újra címerünk. Ekkortól az önkormányzat rendelkezésének megfelelően Miskolc címere „a város történelmi múltjára, hagyományaira utaló - visszaállított - jelkép". Tehát az 1909-es városcímert használjuk, azzal a megerősítéssel, hogy a címerpajzs vörös mezőjében Szent István látható, de a hajdú helyett „miskolci polgár kék magyar dolmányban" jelenik meg. A városcímer ha a zászlón jelenik meg, akkor a téglalap alakú zászló színe aranysárga, amelynek szélét vörös farkasfogak díszítik. Az 1990-től használt „régi-új" címer 14
