Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Város az alföld és hegyvidék találkozásánál

19. századi városkép-ábrázolások

Az évszázadokkal ezelőtt készült városképek, vagy veduták nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem a településtörténettel foglalkozók számára fontos információkat szolgáltatnak. A városfejlődés történetének feltárása, nyo- monkövetése szempontjából a térképek és a látképek egyaránt alapvető források. Érdekes, hogy míg számos magyar város 16-17. századi, Buda 15. századi ábrázolásai fennmaradtak, addig Miskolcnak ilyen régi emlékei nincsenek. Legkorábbi látképünk a város 1800. évi megjelenését mutatja.

Az 1800. évi látkép a bodnár és a szabó céh felszabadító levelén maradt meg. Ezeket (valamint ennek alapján, de később készült ábrázolásokat szép számmal) a Herman Ottó Múzeum céhtörténeti gyűjteménye őrzi. A 42x54 cm-es nagyságú nyomat két részből áll. „A felső, a város látképe, az alsó a szöveg. A képet s a szöveget körös-körül egy virágdíszes alapú és szalaggal körül fonott keret fogja be és középen választja ketté. A keret felső jobb és baloldali része barokk stílusú motívumokkal ékes. Legfelül középen MISKOLTZ felirat, jobbra Borsod vármegye, balra az ország címere (korona nélkül), az elválasztó keret közepén pedig a város régebbi címere (a hajdú, de bajusz nélkül) van barokk keretű térközökben elhelyezve."

A képet Norkó János rajzolta, rézmetszője Prixner Gottfried volt, aki 1796-1803 között Pesten dolgozott, s ez a munkája is - vélhetően - ott készült. A kiadó Wéber Simon. A nyomat, mint a

legkorábbi, városkép-ábrázoló dokumentumok, Pozsonyban készült.

A kép Miskolcot északról, a Deszka temető környékéről ábrázolja. Az ilyen kép ritka, valahogy hozzátartozik Miskolchoz, hogy a várost főleg az Avasról széttekintve szemléljük, s a művész elődök (rajzolók, festők vagy fotográfusok) is hasonlóan igyekeztek ezt láttatni. Az ábrázolásnál meghatározóak a templomok, ezen túl azonosítható néhány jeles épület, s az utcasorokon is eligazodhatunk. Jól kivehető például a minorita templom és rendház, a mai Földes Ferenc Gimnázium elődépítménye. Feltűnik a háttérben a Mindszenti templom, amely ekkor még torony nélküli. (Jó fél évszázad múlva, 1864-től nyerte el a mai formáját, külső megjelenését.) Az ortodox templom teljes ékességében áll, de a Kossuth utcai református templom még szintén toronynélküli. Az ábrázolás csaknem középponti, figyelemfelkeltő eleme az avasi templom és harangtorony. A megye és városháza viszonylag pontos ábrázolású, s helyén találjuk az evangélikus templomot is kis tomyocskájával.

A miskolci nyomdászok a 19. században ezt a munkát vették alapul. Nevezetesen Szigethy Mihály, majd Csöglei Tóth Lajos, de a század második felében Deutsch Dávid is. ő kisebb- nagyobb változtatásokat tett a képen: a barokk keret helyett szőlőfürtök jelennek meg, megváltozik az előtér, a városi palánksor előtt a hajdú helyett kaszás gazdát, taligás, vagy lovas embert látunk.

15