Tóth Péter: Gömör vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei II. 1580-1587 - Borsodi Levéltári Füzetek 52. (Miskolc, 2011)

Regeszták

A Tomaljay urak Bekény András által a következőket adták elő: „Meg kell specificálni, micsoda mandátum az, akit le akar tenni, avagy in specie adja be, hadd értsük, meg akarjuk disputáim, leteheti-e, avagy nem, azért lássa kegyelmetek."

Szilágyi Dávid Serjényi Mihály érdekében így felel: „Az mandátum, az mellyet az én uram, Serjényi Mihál hozott volt az Tornaljay uraimra propter non observationem mandatorum legitimorum, mellyet ő kegyelmek glos- satumnak mondott, mely mandá[tu]mot árestálá ő kegyelmek az propalatina- lis mandátumjával cum onere solito 3 florenorum akarja letenni, mert itt ő kegyelmek semmit nem disputáikat, hanem ott, ahon ennek helye vagyon."

A Tornaljayak válasza: „Nem hogy illyen simpliciter letehetné, de még akármely remedium mellett is lem nem tehetné, cum protestatione szólván salvum sit ő kegyelmének. Úgy vagyon, hogy adott ő kegyelme egy mandátumot be, kit megkorrigáltak, de nem azon diák, aki írta. Élt ő kegyelme vele Serjényi uram, kiért reá is hittük. Hogy most ő kegyelme eszébe vötte, hogy nem követközik haszna belőle, illyen könnyen akarna elmenni mellőle. De semmiképpen nem lehet, mert nem az kegyelmetek székit illeti ez, amint ő maga is mondja, hogy nem az kegyelmetek székit illeti, hanem ahová híttam az fölső bírám eleibe, ott disputáljunk erről. Hogy penig igaz legyen, hogy rá hittük, az ugyan constál kegyelmetek előtt, azért indebite háborgat ő kegyelme."

Szilágyi Dávid válasza: „Ahol azt mondja ő kegyelmek, hogy az én uram azzal a' mandátumval élt volna, azt mondjuk, hogy nem élt, nem is élhetett, mert ő kegyelmek az ő fólsége mandátumjának erejével annak az másik mandátumnak vigorát megfogták, nem élhetett vele, most sem él. Azt akarjuk letenni ott fenn is az fölső táblán, hat forinttal ugyan leszállítjuk."

A Tornaljay urak felelete: „Indebite háborgat, mert két bíró előtt prose- quálja ezt ez causát."

A törvényszék a következőképpen ítélkezett: „hogy Serjényi uram le nem teheti az arestatum mandátumot, mert sem ő kegyelménél, sem miná- lunk nincsen, s mivel penig hogy immár az evocatio meglett, ez dologért, hogy Serjényi uram megcorrigálta az mandátumot, ez okáért az condescen- siónak helyi nincsen. Az indebitán penig nem marad Serjényi uram, mert itt élt az viciatum mandátummal, itt kezdette, itt akarná végezni is, azaz hogy itt akarná letenni, ha letehetné, de az nincs módunk, mivel hogy praecedált immár az evocatio, le nem teheti itt, mi előttünk."

219