Tóth Péter: Gömör vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei II. 1580-1587 - Borsodi Levéltári Füzetek 52. (Miskolc, 2011)
Regeszták
(Serjényi úr és a Tomaljay urak fellebeznek ezen ítélet ellen.)118 [A Tomaljayak prókátora] méltányosabb ítéletet kér „ez okon, hogy ez nyilván vagyon nála, hogy rá hittük érette s ti kegyelmetek előtt ugyan meg is bizonyítottuk, az felső széken szólításba is vagyon, most itt, kegyelmetek előtt előáll s úgy akarja letenni, kibe nekem injuriám vagyon, hogy coram duobus akarja prosequálni ezt e dolgot. Ergo ut continetur in Tripartiti partis 2. titulo 70. factum calumniae de poena törvényt várok s nem kívánok semmi terminust, hogy megbizonyítsam ezt a calumniát." - A Tomaljayak tehát meg is fellebbezik a törvényszék ítéletét. 3835. (1.182b.) Sikátory János protestációt terjeszt elő, amely szerint a Zsóry Pál alispán elleni perében megtagadtatott tőle a jogorvoslat és a szolgabírák nem akarják elvégezni a felülvizsgálatot. 3836. (I. 182b.) Bornemissza János protestációt terjeszt elő, amely szerint ő birtokjogaiknak és jószágaiknak, különösen pedig a Sőregen lévő birtokrészüknek a védelmében bemutatta a törvényszék előtt a most török rabságban lévő Bornemissza Simon valamely okleveleit, s most Putnoky János azt kérte, hogy adják ki neki ezeknek az okleveleknek a másolatát. Márpedig ezt semmiképpen sem tehette volna, hiszen azáltal, hogy egy rab személy okleveleinek a másolatát kérte, maga a rab személy ellen, akit éppen a halálba visznek, kezdeményezett pert. 3837. (I. 182b-183a.) Putnoky János felelete Bornemissza János pro- testációjára így hangzik: bármifélék legyenek is a törvényszék előtt bemutatott levelek, ő nem ismerte meg azok tartalmát. Hanem mivel Bornemissza János mutatta be azokat és ő Bornemissza Jánossal akar perbe szállni, aki a jogtalanságot cselekedte vele szemben, és nem a rabságban lévő személlyel, hiszen neki semmi köze nincs a mondott rab személyhez. Kéri továbbá Bornemissza János protestációjának a másolatát. 3838. (I. 183a.) Kórody Pál és Teresztenyey János prókátorul vallották Teresztenyey Tamást, Nagy Bálintot és [Dövényi] Pált, s letették az ezért fizetendő 6 dénárt. 118 Ez a zárójelbe tett mondat ki van húzva a szövegből. 220
