Tóth Péter: Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei I. 1569-1578 - Borsodi Levéltári Füzetek 51. (Miskolc, 2008)

Bevezetés

A XVIII. század második felében, amikor a régi vármegyei levéltár mai rendjét kialakították, újra kézbe vették a jegyzőkönyveket. A rendezés két nagy iratsorozatot hozott létre: a közigazgatási típusú iratok sorozatát (Acta Politica), illetve a jogbiztosító típusú iratok sorozatát (Acta Judiciaria). Ez utóbbit szintén két alsorozatra bontotta: a jegyzőkönyvezett, illetve a nem jegyzőkönyvezett (prothocollata és non prothocollata) iratokra. Az első alsorozatba értelemszerűen azok az iratok kerültek, amelyekkel kapcsolatban bejegyzések voltak találhatóak a jegyzőkönyvekben. A rendezés azonban nem elégedett meg ezzel, hanem ha nem volt eredeti irat, akkor kimásolták a jegyzőkönyvből az egyes ügyeket, s ezeket a másolatokat is besorolták az alsorozatba. Természetesen nem mindegyik ügyet, hanem csak azokat, amelyeket jogbiztosítási szempontból a korszakban fontosaknak ítéltek. Mindenesetre ennek a munkának, illetve az Acta Judiciariához készített kiváló névmutatóknak köszönhetően valamennyire a korai jegyzőkönyvekben is el lehet igazodni. A reformkorban került ismét előtérbe a jegyzőkönyvek dolga: a vármegye 1834. április 5-én tartott közgyűlése megbízást adott Nóvák Istvánnak, a leleszi konvent nyugalmazott jegyzőjének, hogy másolja át az egyes részeikben már csaknem olvashatatlan legrégebbi köteteket, illetve a jegyzőkönyvi töredékeket. Nóvák eleget is tett a megbízatásnak: az első kötet és a róla készített másolat összevetését az arra kijelölt bizottság november 30-án már el is végezhette. Kiváló munkájának értékét alig csökkenti, hogy nem rendelkezvén helyismerettel, főleg a nevek átírásában elég sokat tévedett. Ez a másolat-gyűjtemény a regesztázás munkáját is nagy mértékben segítette, hiszen az azóta eltelt idő alatt is romlott az eredeti kötetek állapota. A kiadás alapelvei A jegyzőkönyvek kiadásának az alapelveit két évtizede határozta meg a munkát elkezdő kutatók által kidolgozott Munkautasítás a feudális kori megyei és városi testületi jegyzőkönyvek 1711 végéig terjedő részének a regesztázásához, illetve Az 1711 végéig terjedő vármegyei és városi jegyzőkönyvek regesztáinak kiadási szabályzata című anyag, amelyek fő célja az egységes szempontok rögzítése volt, hiszen ezek biztosítják az össze-