Tóth Péter: Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei I. 1569-1578 - Borsodi Levéltári Füzetek 51. (Miskolc, 2008)
Bevezetés
hasonlíthatóságot. Munkánk során természetesen mind a két szabályzatot a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vettük. A borsodi jegyzőkönyveknek azonban vannak olyan sajátosságai, amelyeket ugyancsak figyelembe kellett venni, olykor a szabályzat ellenére is. Az első ilyen sajátosság a jegyzőkönyvi töredékek dolga. Miután teljesen nyilvánvaló, hogy gyűléseken készített bejegyzésekről van szó és csak a véletlennek köszönhető, hogy ezekből nem lett (vagy nem maradt) önálló kötet, ezért a feldolgozásuktól nem lehetett eltekinteni. Első lépésben tehát ezek időrendjét kellett helyreállítani. Mivel kiderült, hogy egy töredék (a 4. számú) az idők során elveszett, valamint, hogy a megmaradt töredékeket is jobban megviselte az idő, mint a jegyzőkönyveket, ezért a róluk 1834-ben készített másolatra nagyobb figyelmet kellett fordítani, hiszen ebben a másolatban teljesebb anyag őrződött meg: ezért a regeszták sorszáma után a másolati kötet (amelyet T betűvel jelöltünk) lapszámára látszott célszerűnek utalni, nem pedig az eredeti töredékekre. A regesztákhoz fűzött lábjegyzetek segítségével azonban a töredékek pontosan azonosíthatóak, így az eredeti bejegyzések azonosítása sem okozhat problémát. Itt kell megjegyezni, hogy - a szabályzatnak megfelelően - a jegyzőkönyveket a sorszámukkal jelöltük, amely jelen esetben az I, hiszen e mostani kiadványban a töredékek mellett csak az első kötet egy részének a publikálására nyílt lehetőség. Az időrend helyreállítása után az egyes bejegyzésekről kivonatokat készítettünk. Ezekbe a kivonatokba minden belekerült, ami a történettudomány vagy a rokon tudományok művelői számára bármilyen szempontból is fontos lehet. Tekintettel arra, hogy a kivonat készítése igen gyakran értelmezés is - ami nem mindig egyszerű, hiszen a mai kutató nem rendelkezik azoknak a tényeknek az ismeretével, amelyek a korabeli jegyző számára kézenfekvőek voltak, ezért nem is ítélte fontosnak azok részletezését -, a regeszták gyakran nem kivonatok, hanem a bejegyzéseknek tulajdonképpen szabad fordításai. Ez ugyan óhatatlanul a terjedelem növekedésével járt, de így legalább semmi olyan apró mozzanat nem maradt homályban, amely a további kutatásokat inspirálhatja. Az egyes gyűlések fajtájáról, időpontjáról és helyszínéről külön regeszta nem készült, ezek a tárgysorozatokat választják el egymástól. A
