Tóth Péter: Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei I. 1569-1578 - Borsodi Levéltári Füzetek 51. (Miskolc, 2008)

Bevezetés

Bevezetés Régi adóssága a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárnak, hogy kiadja - Gömör és Zemplén vármegye, illetve Miskolc mezőváros jegyzőkönyvei után - a történeti Borsod vármegye 1711 előtt keletkezett jegyzőkönyveit is. Ennek az adósságnak a törlesztése veszi kezdetét a jelen kiadvánnyal. A történeti Borsod vármegye XVI-XVII. századi iratanyaga országos viszonylatban is egyike a leggazdagabbaknak. Vonatkozik ez a jegyzőkönyvekre is: az 1711 előtti megyegyűlések tárgyai 16 kötetet töltenek meg. Mindez elegendőképpen indokolja a jelen vállalkozás fontosságát. A jegyzőkönyvek Mint az ország más vármegyéiben, Borsodban is a XVI. század második felében kezdődött el a jegyzőkönyvek vezetése. Az első kötet 1578-tól tartalmazza a gyűlések - természetesen főleg a törvényszékek - elé került ügyeket. (A jegyzőkönyvben található első törvényszék datálásával kapcsolatban lásd alább a 152. számú jegyzetpontot.) Az ezt követő kötetek viszonylag nagy pontossággal a gyűlések időrendjében haladnak. Kivételt ez alól a 10. kötet képez, amely (egyetlenként) nem eredeti fogalmazvány, hanem egykorú másolat egy vagy több elveszett vagy megrongálódott kötetről: az 1682 és 1687 közötti, időrend szerint is következő gyűlések mellett az 1665 és 1667 között tartott gyűlések anyagát is tartalmazza, amelynek a helye egyébként a 8. kötetben lenne. Valószínűleg az történhetett, hogy amikor ezt a 8. kötetet összeállították és bekötötték, valamilyen okból kimaradt belőle ez a néhány ív (talán megrongálódott, vagy nem volt a jegyző keze ügyében), ezért másolták be később a 10. kötetbe. A kérdés az, hogy valóban az 1578. évi törvényszékek ügyeiről felvett jegyzőkönyv volt-e a legelső, amelyet vezetni kezdtek? A jegyzőkönyvek tényleges sorozatát ugyanis megelőzi az úgynevezett jegy-