Tóth Péter: Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei I. 1569-1578 - Borsodi Levéltári Füzetek 51. (Miskolc, 2008)

A jegyzőkönyvek I. kötete 1578

zés másolata nincsen a kezemben", ezért kell tiltakoznia és ragaszkodnia a korábbi kérelméhez. A felperes ezután a következő keresetet adja elő: „az 1578. esztendőben, böjt fogadó szerdán, nem mondhatjuk ezt, hogy nem tudjuk, milyen lélektől vezetve, hanem inkább ezt mondhatjuk, hogy elhatározott szándékkal az alispán uram, ki akkor ispánunk volt, Basó Mihály uram esküdt bírája volt, odaküldve és odarendelve fegyveres kézzel több szervitorát, tudniillik Nyíry Jánost (nobilis) és a Détán lakó, törvény elé állítani rendelt Sebő Lőrincet és ezek több cinkos társát, valamint Korhy Lászlót (nobilis), ezen vármegye szolgabíráját, néhai Koncz János (nobilis) Alsóvatta possessióban lévő nemesi házára, vagyis kúriájára támadt. A támadás dél idején történt, a támadók betörték a ház ajtaját és ablakait, puskákkal és más fegyverekkel behatoltak a házba és ott a nevezett vattai Koncz Jánost meggyilkolták. S ezzel meg sem elégedvén, a nevezettek, tehát az alispán, a szolgabíró, valamint Nyíry László és détai Sebő Lőrinc, valamint társaik nem gondolván az nemes embernek halálával, szabadságával, sem az nemes háznak szabadságával, hanem az megholt testét és az nemes házát megdúlták, az házból lovait, vitézlő szerszámait, pénzét is elhozták, kit az útból más jámbor nemes emberek tanácsából az marhában visszahoztak, némely penig az marhákban most is ide kezekben vannak. Mely dologért Mihály uramnak, Basó Mihálynak, ki akkor hites ispánunk volt, és az megmondott szolgájának, Sebő Lőrincznek ez nemes embernek megöléséért és haláláért, az nemes háznak reá töréséért és az marhának elviteléért őkegyelmének fejéhez szólnék, mert Koncz Jánost szántszándékkal ölték meg, mikor az szolgái az nemes házat reá vítták, törték, azt mondották az őkegyelme szolgái, kiket odaküldött: No, bestye kuragi, te, Koncz János, ha kijössz is, ha ki nem jössz is, de meg kell ma ugyan házadnál halnod! Hogy penig ez így légyen, pénze, ruhája most is Mihály uramnál vagyon: ez tagadhatatlan, mert mikor gyűlést tétete őkegyelme, akkor pörösül támadd és erőssen vádold Koncz Jánost és az pénzt, ruhát, kit szolgái az Koncz János házától elhoztak, előhozta vala és azt monda: Ez pénzt, ruhát az Koncz János házából hozták szolgáim, mikor őtet megölték, és ezért holt meg. Fogtatjuk vala vele az gyilkosokat, az kik az házon voltak, az őkegyelme szolgáit, és azt monda: Nem fogom, mert én küldöttem az én szolgámat szolgabírámmal egyetemben, azért az mit az én szolgám mívelt, én míveltem, én küldöttem, pör s pörrel, megtalálsz engem törvénnyel, zálogom vagyon. Azért hogy mi őkegyelmét megeskettük és ispá-