Szegőfi Anna - G. Jakó Mariann: Borsod megyei egyesületek adattára - Borsodi Levéltári Füzetek 50. (Miskolc, 2007)
Bevezető
BEVEZETŐ Egyesületek 1 Történeti visszatekintés Amikor a reformkorban a politika behatol a főúri kastélyokba, és megnyílnak a főúri szalonok a művelt, világlátott hölgyek vezetése alatt, hogy támogassák a Védegyleti mozgalmat, és amikor Széchenyi István angol mintára megnyitja a Kaszinót, a falvakban és városokban ott van a kocsma; külön a felvégieknek, külön az iparosoknak és külön a betyároknak. Az 1849. évi bukás után ledermedő országban tovább él a társadalmi összejövetelek eme két formája, és amikor a kiegyezést követően megjelenik a magyar társadalomban a polgár, ő is egyesülni akar, de a szalonokban nincs helye, a kocsma számára nem megfelelő egyébként oda sem fogadják be. Európa más részeiben a polgári átalakulás hajnalán az elsők között megalkotják az egyesülési jogról az alaptörvényt, amelyet aztán korszakonként a hatalmi viszonyoknak megfelelően részleteiben módosítanak. Magyarországon nem születik meg az egyesületi törvény, hanem részleteiben, hézagpótló rendelkezésekkel alakul ki a gyakorlat, amely magánhordozza a véletlenszerű és tudatos félreértelmezéseket. 2 Az egyesületek történetének korszakai Az egyesületek alakulásának, működésének alapvető ismérve az egyesülési és gyülekezési szabadság. Az egyesülés joga azt jelenti, hogy a polgár szabadon tarthat gyűléseket és hozhat azon 1 A témáról bővebben Id.: Szegőfi Anna: Az első világháború előtt alakult miskolci egyesületek. In: Levéltári Évkönyv IX. Miskolc, 1997. 213-269. p. 2 Az egyesületi eljárási szabályokat foglalja össze: Dr. Vita Emil: Egyesületi jog. Bp. 1906.
