Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

ZÁDORHÁZA

I. Urbárium nintsen egy földes úr részirül is.

II. Contractusok sints.

III. Hanvay Erzsébet asszony részirül: valamikor parantsol, tsak gyalogul szolgálnak.

Sturmány András uram zsellére is, amikor parantsolatot vészen, mindenkor tsak gyalogul szolgál.

Árvay András uram zsellére pedig két rénes forintot fizet és semmi szolgálatot nem tészen.

Árvay László uram zsellére is, mikor parantsolatot vészen, tsak gyalogul szolgál.

IV. Szántóföldeik három nyomásra vágynak, mind a rozst, mind pedig az abajdócz és tiszta búzát megtermik.

Réttyeik kétszer kaszálhatok és a marhák hizlalására is alkalmatos szénát termenek.

Vásáros helyek: Rimaszombat két, Rosnyó és Jolsva négy mértföldnyi- re vágynak, ahol minden héten mindeneket jó áron eladhatnak, Rimaszéts pedig fél órányira vagyon, az hol országos vásári alkalmatossággal mindent vehetnek és eladhatnak.

Itató vizek elégedendő vagyon.

Királly dézmát nem adnak.

Veteményes és káposztás kertjek benn az házhelyekben kicsiny- kicsiny vagyon.

Szőllőmunkára Miskoltzra és Szentpéterre, mintegy négy-öt mértföld- nyire szoktak járni.

Kenderáztató vizek vagyon.

Malom helyben vagyon.

Káros állapottyai:

Legelő mezejek szűkén vagyon, annyival inkább, hogy Sturmány András uram által ami kevés pástjok vagyon is, a maga marhái és sértési is először megétettetik, azután az ő marhájok úgy bocsáttatik reá, sőt még némely más földes urak emberei némelykor szolgálatot is tettek Sturmány András uramnak magok határjokban levő mezőbérben. Némely rész szerint pedig kevés cseres erdőtskéjek is, az honnan tűzifával is segítették magokat, és legelő mezejek volt, Sturmány András uram által kioltattak mintegy két esztendővel ezelőtt.

216