Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

Tűzi, annyival is [inkább] épületre való fájok nintsen, hanem szomszéd helyeken szereznek, amint szerezhetnek.

V. Mindnyájan zsellérek lévén az helységben, ki nem tétethetik, hány és minémű hóid szántóföldje légyen egy egész házhelyes gazdának, hanem ki mennyit bír, a conscriptióbul ki fog tetszeni.

VI. Amint fellyebb ki van téve, mindnyájan zsellérek lévén, tsak gyalogul szolgáltak, amidőn parantsolatot vettek földes uroktul.

VII. Senki közülök dézmát nem ad a’ földes uraság különös engedelmébül.

VIII. Puszta hely nintsen.

IX. Némelly részi örökösök, némelly részi szabad menetelüek.

Zádorháza, 1771. július 6. Csotó Benedek x bíró. Babik András x. Jámbor János x. - A vármegye által kiküldött összeírok: fáji Fáy József és kiscsoltói Ragályi Gedeon.

Jelzete: MOL. C. 59. 3012. cs. 201. sz. 3-8. p.

ZUBOGY

I. Urbáriumunk nincsen.

II. Contractusunk hasonlóképen nem volt soha, hanem földes urunknak ember emlékezetitül fogvást jobbágyi kötelességünket szokásbul vi- szük véghez.

III. A jobbágyi kötelességet teszük földes uraink majorsága körül hol marhával, hol gyalogul egész ekkoráig, egyéb adózássunk pedig semmi sincsen.

IV. Szántóföldeink három nyomásra vágynak, meglehetős kövérségűfek] ugyan, azért megtermik a tiszta és abajdócz búzát, rozst, tenkelyt és zabot.

Réttyeink többnyire kétszer kaszálhatok, az árvizektől pedig mentek. Helységünkhöz esnek országos és heti vásárok mintegy három mély- földnyire, úgymint Rosnyón [és] Miskolczon, az hová alkalmatos úton mindenek eladatódhatnak és vétetődhetnek.

Marhalegelésünk vonó és fejős, nemkülömben nevelő marháinknak kaszállás előtt is meglehetősképen vagyon.

Marhaitató vizeink rész szerint a mezőben, rész szerént penig bent az helységben folyásokbul elégedendő vagyon.

Helységünk határjában mind tűzre való, mind penig épületre való fánk elégedendő találtatik.

217