Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

SZTÁRNYA

I. Ezen helységnek semmi urbarioma nintsen, emlékezetekre nem is volt.

II. Semmi-beli contractussok nintsen ezen helységbelieknek, amelyek mellett az földes uraságnak praestaciókat tennének.

III. Nemzetes Vörösmarty részérül [való] jobbágyok: emlékezetekre azt vallják, hogy amidőn igavonó marha vagyon kezeknél, valamikor szükséges, uraság dolgát, úgymint szántást, vetést és mezei betakarítást végbe viszik, egyébkor penig kézi munkát praestálnak. A zsellérek pedig úgymint esztendőnként füzetnek 20 rénes forintot és 33 krajcárt, ezenkívül penig egy darab fonalat tartoznak fonni. Nemkülömben Varanay Sándor, Varanay György, Tóth János és Poltz János zsellérei eképen füzetnek.

Nemzetes Abrahamik György jobbágyi részekről: ezen jobbágyok is hasonlóképen, mint az felül megnevezett jobbágyok, a jobbágyi kötelességet kézi munkával végbe viszik.

Nemzetes Uza familia részérül: ezen jobbágy esztendőnként földes urainak füzet 10 rénes forintot és 12 krajcárt.

IV. Az szántóföldek három nyomásra vannak felosztva, mindhárom részre jó termők, annyival inkább, ha kevéssé megtrágyáztatnak.

A rétek középszerűek, kétszer kaszálhatok.

Hetivásáros helyek mintegy két-három mélyföldnyire vannak, az hol is mindent eladhatnak, úgymint Rosnyón, Jósván és Miskoltzon, és alkalmatos úton vihetik.

Legelő mezejek, ami kévés vagyon, hasznos.

Itató vizek elegendő vagyon.

Tűzre való fájok határokban vagyon.

Király désmát nem adnak.

Sót Tokajbul hordhatnak, mellyel kereskedhetnek.

Jó bort termő szőlőhegyek vannak, ahová kapálni járhatnak, mind közelebb, mind távolabb a Hegyalján.

Meszet égetnek.

Kenderáztató vizek vagyon.

Malmaik szomszédságban vannak.

Ellenkező állapotok:

A rétek kevésbül állók és gyakran a vizek áradási miatt károkat vallanak.

Legelő mezőt olykor bélleni kíntelenítetnek.

195