Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

V. Minthogy ezen határban levő földek nem egyenlőképen vannak házhely után kiosztva és rész szerint nem is állandók, ez okáért hold számra ki sem tétethetnek, hanem in specifico minden gazda a maga fölgyeit meg fogja mondani és a conscriptióbul ki fog tetszeni. A rétek mindazonáltal kétszer kaszálhatok.

VI. Ezen helységben egy-egy házhelyes gazda hány napi munkát dolgozott, bizonyos száma nintsen, hanem az szántást négy marhával vitték véghez az magok határj okban.

VII. Ezen helységben a heted désma vagyon szokásban, mely désma helyett eddig mindenféle szükséges dolgát a jobbágyok földes uroknak véghez vitték. Tudják azt is, hogy ezen nemes vármegyében hol a heted, hol a kilentzed vagyon szokásban. Ezen kívül semmi adózást vagy ajándékot nem adtak.

VIII. Ezen helységben semmi olyas puszta házhely nintsen.

IX. Az lakosok rész szerint örökös jobbágyok, rész szerint szabad menete- lűek.

Sztárnya, 1771. március 22. Helység bírája Víz János saját keze x vonássá.

Szvitankó Péter saját keze x vonása. Zavoczky György saját keze x vonása.

Szivtsák János keze x vonássá. Kiss Mátyás keze x vonássá. - A vármegye által kiküldött összeíró: Abaffy Adjut.

Jelzete: MOL. C. 59. 3011. cs. 173. sz. 2-6. p.

SZUHAFŐ

I. Urbáriumunk nincsen.

II. Contractusunk hasonlóképen nem lévén, jobbágyi kötelességet régi szokásbul cselekszük.

III. Ragályi István földesúr részirül:

Jobbágyi kötelességet robottal viszük végben, más fizetésiül mentek lévén.

Veresmarti és Hanvai Erzsébet részekrül:

Esztendőt által öt rénes forintokat és hat grajczárokat fizetünk, ezen kívül semmi robotra nem kénszerítettünk.

IV. Szántóföldeink három nyomásra vannak osztva, mind őszi, mind tavaszi életet jót és jól termenek.

Az rétjeink marha hizlalásra, mentek lévén az víz árjátul, alkalmatos szénát teremnek és kétszer kaszálhatok.

196