Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)
A kérdőpontok
VI. Az uraság szükséges munkáját, kiváltképpen az szántást négy vonó marhával mindég vitték véghez. Hány napokbul állhatott ez, nem tudják, hanem ha parantsoltatott, mindenkor mentek, azért az járás-kelésnek ideje az napi számhoz nem számláltatott. VII. Ezen helységbéli lakossok az földes uraságnak az telkek után való földeknek terméssébül kilenczedet adnak, az irtásokbul pedig hetedet. Az tizedet pénzül váltják. Egyebet az földes uraságnak adózás fejében semmit sem adnak. Más szomszéd helységekben is ezen tekintetes nemes vármegyében mind az kilenczed, mind az heted szokásban legyen, úgy hallják. VIII. Ezen helységben egy puszta házhely sem találtatik. IX. Ezen helységnek lakossi örökös jobbágyok. Rás, 1771. május 15. Helység bírája Máthé János saját keze x vonássá. Kecső István keze x vonássá. Idősbik Máthé János keze x vonássá. Sebők István keze x vonássá. - A vármegye által kiküldött összeírok: Abaffy Adjut és Got- hárd András. RIMASZÉCS I. Urbáriumok nintsen. II. Contractusok is nintsen, melly szerint jobbágyi kötelességeket és adózásokat tennének a méltóságos földes uraságnak. III. Szolgálattyoknak bizonyos száma nintsen, hanem a méltóságos uraság szükségéhez és parantsolattyához képest hol marhával, hol gyalog szolgálnak és minden egész házhelytül 48 krajcárt és minden különös háztul egy-egy rénes forintot fizetnek. A zsellérek pedig csak gyalogul szolgálnak. Melly szokás ezelőtt mintegy harmadfél esztendővel hozat- tatott bé. IV. Szántóföldjeik három nyomásra vágynak felosztva, mind a rozst, mind pedig az abajdócz és tiszta búzát megtermik. Réttyeik nagyobb résziben kétszer kaszálhatok, hasznosok és marhahizlalásra alkalmatos szénát teremnek. Vásáros helyek: Rimaszombat két, Rosnyó négy, Jólsva is négy mért- földnyire vannak, ahol mindent, amit odavisznek, eladhatnak és amire szükségek vagyon, vehetnek jutalmason. Helyben pedig nállok orszá172
