Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

gos vásárok háromszor esztendőt által esnek s akinek módja van benne, marhábul pénzt vehet.

Legelő mezejek elégedendő mindenféle marhájoknak vagyon. Marhaitatásra vizek elégedendő.

Tűzre való fájok még ezideig a méltóságos földes uraság engedel- mébül vólt, épületre való fájok is, amitsodás a határban találtatik, ingyen még ezideig vólt, sőt néha-néha más szomszéd határokbul is a méltóságos uraság által segíttettek épületre való fával.

Veteményes kertjek benn az házhelyekben, káposztás és gyümölcsös kertjek pedig a városon kívül vagyon kicsiny-kicsiny.

Sót némellyik Tokajbul maga számára szokott nyereségre néha-néha hozni és kiárulni, és amikor a rimaszombatiak hívják, szekérrel bérben szoktak járni azoknak bérért.

Szőllőmunkára Miskolczra és Szentpéterre, mintegy négy s öt mért- földnyire szoktak menni.

A városnak kilencz posonyi mérő alá való földje és tizennyolcz ember vágó réttye vagyon. Ezenkívül a méltóságos uraság, minthogy korts- májok nintsen, az egy angariáért fizet nékiek nyolczvan, azaz 80 rénes forintot.

Kenderáztató vizek vagyon.

Malom helyben vagyon.

Káros állapottyai a városnak:

Szántóföldjeiknek az alsó nyomásában a Rima vizének nagyon való kiáradása és kiöntése miatt a víz szántóföldjeiken megfeküvén, gyakran károkat szenvednek. Úgy a Gombicz allya nevezetű nyomásban is, mintegy tizenkettőd résziben hasonlóképen kárt szenyvednek a Rima vize kiáradása miatt.

V. Egy egész házhelyes gazdának minden nyomásra nyólcz-nyólcz hold szántóföldje vagyon, de mivel hóid szántóföldjei nem egyarányúak, egyik-egyik hóid szántóföldjében hány posonyi mérőt vethet, ki nem tétethetik, hanem a három nyomásban mindöszve elvethet 60, azaz hatvan posonyi mérőt, és nyólcz ember vágó réttye vagyon, mellynek nagyobb részén sarjút is kaszálhat.

VI. Szolgálattyok bizonyos napra nem lévén kiszabva, hány napi munkát vitt egy-egy egész házhelyes gazda végben, nem tudhattyák, számot nem tartván reája, hanem négy vonó marhával vitték véghez jobbágyi kötelességeket, amikor robotoztak. Ezen okon a jövetel és menetel napiszámban való beszámlálása felől semmit nem tudnak mondani.

173