Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)
A kérdőpontok
PÁSKAHÁZA I. Semmi urbáriuma nintsen ezen helységnek. II. Vagyon contractualis eggyezések az mostani földes asszonyukkal, nemzetes Karner Katalin asszonnyal, néhai nemzetes Schneider Mátyás özvegyével, mely költ Böjtmás havának 19-ik napján, 1768-ik esztendőben, mellynek értelméhez képest mindennémű jobbágyi kötelességeket és adózásokat készpénzül váltják 400 magyar forintokkal, olly formán, hogy ezen arendalis summában foglaltatnak az uraság mindennémű beneficiumai, mellyek az egész helység által használtatnak ’s bírattatnak. Ez az contractualis conventio kezdődött és tétetett 1764-ik esztendőben nemzetes Csemnitzky Imre és Bánó Ferentz, néhai Lányi János successorival, azelőtt penig, Lányi János úr birtoka alatt hasonlóképen minden jobbágyi robotot és adózásokat szoktanak 200 magyar forintokkal esztendőnkint felváltani, de akkor az malom az uraság által bírattatott és désmát is, úgymint kilentzedet in natura kiadták említett földes uroknak, néhai Lányi János úrnak. Az mostani ususban lévő arendalis contractusok valóságos párjában sub numero 1. adnectáltatik bővebb cogniti ója végett. III. Az fellyebb említett és párban iderekesztett contractusbul kitetszik. IV. A’ szántóföldek minden harmadik esztendőben megtrágyáztatván, középszerűképen termenek tiszta búzát, abajdóczot és rozst, nemkülönben tavasz vetést is. Három nyomásra állandóul vannak felosztva, mellyek négy marhás ekével szánthatok. A’ rétek jó termőek és kétszer kaszálhatok, jó és hasznos szénát az marhák hizlalására termenek. Vásáros helyek: egy részrül Rosnyó várossá másfél mélföldnyire, Jolsva is szinte annyira, Dobsina kettőre, Csetnek pedig félre fekszenek, mellyben mindeneket, amellyeket termeszthetnek és másunnan is kereskedésképen hozhatnak, jó áron eladhattyák, mely városok felé nem szinte jó utak az hegyes-völgyes és köves situs miá vannak. Itató vizek az falujokban és határjokban bővségessen vagyon mindenféle marháj oknak. Faizások mind tűzre, mind pedig épületre való az földes uraság enge- delmébül vagyn mostanában is, nem messze az falutul, alkalmatos utakon határjokban. 151