Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)
A kérdőpontok
Az makkoltatás az erdőknek csekélysége miatt igen kevés vagyon határjokban, mellyet eddig minden fizetés nélkül az uraság engedelmé- bül gyakorlottak. Hasznos gyümöltsös és zöldségeket termő és káposztás kertjek kinek- kinek kevés vagyon. Az határjokban nintsen hámor, sem pedig semmiféle bánya, hanem a szomszéd határokban, felül-alul vannak vashámorok, azokbul nyújtha- tik alkalmatosságok mind kézi, mind pedig marhás munkával, jelesül szénre való favágással, szénégetéssel, annak ’s vaskőnek hordásával, úgy egyéb, hámor körül előadódni szokott munkálódással pénzt szerezni és vassal is kereskedni, vagyis fuvarozáskodni. Az helységnek egy köz rétje vagyon, három kaszára való. Kenderáztató jó és alkalmatos vizek elegendő vagyon. A’ malom is éppen a falu végin, határjokban vagyon. Káros állapotok: Harmad részében a szántóföldgyök kövessek és azon részében azért is nehezen szántathatók, és ezen részét fölgyeiknek az somkúti magos hegynek szomszédsága miatt gyakrabban ragya éri, ’s tetemes kárt okozni szokott nékiek. A’ réttyeikben ollykor az árvizek nevezetes kárt szoktanak okozni. Legelő mezejek mind vonó, úgy egyéb marhájoknak, az életnek és sarjának béhordása előtt igen szűk és csekély vagyon, [ezért] kéntele- níttetnek pelsützi hegyen idegen uraságtul pénzen bélleni. V. Az egész helységben nem tanáltatik mostanában egész házhely, mivel tsak fél-fél házhelyekre és fertályokra vagyon felosztva, és így egy fél helyes jobbágy mind az három nyomásban esztendőnkint elvethet szántófölgyeiben öszvességgel 25 kilát, vagyis posonyi mérőt, és öt kaszára való rétje vagyon, mellyen sarjút is kaszálhat. VI. Az mostan élő lakossok nem emlékeznek, hogy valaha robotoztak volna, mivel régi időktül fogvást tsak készpénzül szoktanak az jobbágyi kötelességeket és adózásokat megváltani. VII. Az kilentzedet fellyebb említett contractusnak erejével tsak pénzül ad- gyák az földes asszonynak, úgy egyéb adózásokat is azon contractualis 400 forintokkal váltják fel. Azt tudgyák, hogy a kilentzedbélki adózás ezen tekintetes nemes Gömör vármegyében más földes uraságoknál is bévett szokásban vagyon. A’ királyi désmát pedig tsak készpénzül fizetik a murányi uraságnak. VIII. Puszta helly egy sintsen ezen helységben. 152
