Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai. Gömör vármegye 1771 - Borsodi Levéltári Füzetek 48. (Miskolc, 2010)

A kérdőpontok

Kárvallások:

Ollykor-ollykor áradása az víznek némely részébe réttyeinek kárt szokott okozni.

V. Mivel az házhely után való szántófölgyei nincsennek egyenlőképen felosztva, azért egy módon nem is vethetik, hanem mely gazda menynyit vethet, ki fog tetszeni a conscriptióbul. Azomban réttyeiken rész szerint lehet sarját kaszállani, rész szerint néha-néha.

VI. Amint a harmadik punctumban fel vagyon téve, a’ minémű szükségek volt földes uraiknak, a robotot szokás szerint végben szokták vinni.

VII. Semminémű termésekbül az itt való lakosok eddig kilenczedet nem adtak, s tudgyák, hogy az szomszéd helységekben szokásba vagyon a’ kilenczed adás. A’ király dézma is szinte úgy nem volt nálok eddig űsusba.

VIII. Nincsen ezen helységbe puszta házhely.

IX. Örökös jobbágyoknak vallyák magokat lenni.

Mellété, 1771. május 31. Főbíró Oravecz János x. Vicebíró Baczák András x. Kövesdi Mátyás x. Fazekas Ádám x. Oravecz András x. Baczák János x. - A vármegye által kiküldött összeírok: Mihályi Mátyás, Abaffy Ákos és Antony Péter.

Jelzete: MOL. C. 59. 3008. cs. 107. sz. 2-7. p.

MÉHI

I. Ezen helységnek urbariumja nintsen, nem is hallották, hogy valaha lett volna.

II. Hasonlóképen contractusok sincsen, amely mellett jobbágyi praestatió- kat tennének.

III. Ezen jobbágyságnak kötelessége: az földes uraságnak minden előadandó munkáját hol marhás, hol penig kézi munkával szokták végzeni. Ezen szokás hogy és mikor hozattatott bé közéjek, arrul nem emlékeznek.

IV. Az szántóföldek három nyomásra vannak felosztva, mellyek minden- némű őszi és tavaszi vetést megtermik.

A rétjek kétszer kaszálók, jó és hasznos szénát teremnek.

Heti vássárok mind egy, két s négy mértföldnyire esnek, úgymint Ros- nyón, Jolsván, Rimaszombatban és Miskoltzon, az hová jó úton mehetnek és mindent jó áron eladhatnak és vehetnek.

137