Kis József: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 1956. Sátoraljaújhely és a Szerencsi Járás - Borsodi Levéltári Füzetek 46. (Miskolc, 2006)
Előszó
Végül feladta magát, így őrizetbe vették, s csak a forradalom kitörése előtt térhetett haza. 145 Október 27-én délelőtt Bialcsik László párttitkár és Oláh József népfrontelnök szervezésében a piactéren tüntető felvonulás kezdődött. A felvonuláson részt vettek a felső tagozatos diákok is. A tömeg az 1914-es emlékműhöz vonult, „mars ki ruszki" és más jelszavakat kiáltott, Kossuth nótákat énekelt. A tüntetésen ismertették a DIMAVAG 21 pontos követelését is. A felvonulás végeztével a tömeg az utcán maradt. A község vezetői és mások egy bizottság alakításáról határoztak a parasztság követeléseinek összeállítására. A bizottság megalakulásáról hangos híradón keresztül Oláh János középparaszt számolt be a lakosságnak, aki nyugalomra intve arra kérte az embereket, hogy menjenek haza. Míg elkészítették a tagok névsorát, a járási pártbizottság egyik munkatársa — a sátoraljaújhelyi munkástanács megalakulására hivatkozva — munkástanács megválasztására utasította őket. Erről szintén értesítették a tömeget, amely egyetértését fejezte ki. A tagok névsorát Oláh József, a Hazafias Népfront Bizottság elnöke állította össze. Délután 4-5 óra körül a községi iskolában tartották a választást. A választáson több felszólalás hangzott el. Janka András tanító beszédében kijelentette, hogy „ő, mint hadifogoly megkóstolta a szovjet kultúrát, érdeke, hogy a magyar szabadságért harcoljon." A gyűlésen 65 tagú munkástanácsot választottak, amelynek elnöke Oláh János garas földműves, elnökhelyettese Fodor József földműves, Oláh Bertalan földműves, titkára Rémes András tanító lett. 146 Ezután összeállították a helyi követeléseket. A pontok nagy részét a DIMAVAG követeléseiből vették át, és kiegészítették helyi pontokkal. így követelték a törvénytelen tagosítások megszüntetését és Janka András tanító javaslatára a Szovjetunióban lévő hadifoglyok hazabocsátását. A 17 pontos követelést másnap, október 28-án, a délelőtti mise után nagygyűlésen ismertették mintegy 5-600 lakos előtt. A gyűlésen Janka András és Kelemen Zoltán tanítók mondtak beszédet. A elhangzottak hatására bevették a pontok közé a magyar 145 ( )láh Bertalan szóbeli közlése 14r ' B.-A.-Z. m. bt. XXV-3. B.886/1957. Kelemen Zoltán és Kántor Lajos bírósági vallomása.
