Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

Hatvanba adóztak az 1544. esztendőtől fogva és első alkalommal fejadó gyanánt 60 forintot fizettek. Ez azután megnőtt 200 forintra, a legutolsó alkalommal pedig 250 forintot fizettek. Császár adóját első alkalommal esztendőnként tíz porta után fizettek, a legutolsó alkalommal pedig 15 porta után fizettek 30 forintot. Szablyapénzt nem fizettek, de korcsmapénzt, parochiális pénzt, szakállpénzt és hasonlókat minden esztendőben megszakítás nélkül 23 forintot és 50 dénárt fizettek. Épületre való fát ténylegesen adtak és szolgáltak is. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. A füleki hadjárat óta ugyan mentesek voltak az adófizetés alól egészen mostanáig, de a félelem miatt már két hónapja megállapodtak fejadó gyanánt Szent György legközelebb jövő ünnepéig 75 forintban, császár adója gyanánt 13 forintban és 50 dénárban. A többiről még semmit sem végeztek. A földesürnak évi adó gyanánt minden egyes jobbágy 50 dénárt fizet. Kilencedet a borból és a vetésekből adnak, a malacokból tizedet és dénárok száma alatt találtakat 5 dénárjával megváltják. Szolgálnak is a szükséges dolgokban. KESZI - adózik, különböző nemeseké Kolik György bíró és Nagy István esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal 30 forintot fizettek, ez azután megnőtt 140 forintra és a legutolsó alkalommal is 140 forintot fizettek. Császár adóját esztendőnként 24 forintot fizettek. Szablyapénzt, korcsmapénzt, parochiális pénzt és efféléket csupán egyszer fizettek, ahogyan emlékeznek, 7 forintot.