Bodnár Tamás - Tóth Péter: Borsod vármegye adózása a török korban - Borsodi Levéltári Füzetek 44. (Miskolc, 2005)

Az 1596. évi vizsgálat

EMÓD - Ónodhoz Waryw Gergely bíró és Pacza Gergely esküdt jelentik. Hatvanba adóztak és első alkalommal 20 forintot fizettek. Azután ez 150 és 188 forintra nőtt és vágómarhákat is adtak, sőt a külső emberektől bordézsmát is. Legutoljára pedig megegyeztek és fizettek 300 forintot, amely magába foglalta a külső személyek borának a dézsmáját, a vajat és egyebeket is. Császár adója gyanánt esztendőnként fizettek 16 forintot. A vajda tiszttartójának fizettek 10 forintot. Szablyapénzt, korcsmapénzt, parochiális pénzt és hasonlókat nem fizettek és rend szerint nem is szolgáltak. Épületre való fáért 6 forintot fizettek, amikor ilyet szedtek. Vajat és mézet különbségtétel nélkül 40 pintet adtak. Most nem adóznak. A földesúrnak évi adót minden egyes jobbágy 1 forintot fizet, a zsellér 25 dénárt. A borból és gabonából kilencedet adnak és szolgálnak is minden szükséges dologban. A tiszttartónak minden esztendőben adnak 14 köböl takarmányt, valamint ugyanennyi kenyeret és tyúkot, s minden jobbágy 20 dénárt. MISKOLC mezőváros - Diósgyőrhöz Mezaros Kelemen bíró, Zabari Demeter és Kormos Ambrus esküdtek. Rögtön az 1544. esztendőben lett elpusztításuk és megégetésük után adóztak és első alkalommal, amikor Méhemet pasával megállapodtak, Budára fizettek 300 forintot. Ez azután megnőtt 900 és 1100 forintra, míg végre valaki Bekus Hatvanban megvásárolta őket közönséges szokás szerint és ő csaknem hat esztendőn keresztül minden évben