Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

A LAKOSOK VÁLASZA A KILENC KÉPvDÖPONTOS VIZSGÁLATRA (1770) A felvilágosult abszolutista kormányzat az 1760-as évek második felében tűzte napirendre az úrbérrendezést, azaz a jobbágyok és földesuraik jogainak és kötelességeinek a meghatározását. Az úrbérrendezés első lépéseként felmérték a jobbágyság helyzetét. Ebből a célból kilenc kérdést tettek fel minden egyes település lakosságának, amely kérdések az urbárium vagy szerződés meglétére, az adókra és egyéb terhekre, a jobbágyok állapotára, a települések különös haszonvételeire és hátrányaira vonatkoztak. Az ezekre adott válaszok pontos képet rajzolnak a jobbágyság úrbérrendezés előtti körülményeiről. Jelzete: B-A-Z. m Lt. IV. 501 /b. mat. XXII. fasc. I.nr. 275. I. Semminemű urbáriumunk nincsen, nem is volt. IL Mintegy 20 esztendőtül fogva költ ez a' méltóságos urasággal lött contractus mellett cselekszünk. EzerjLContractus szerint készpínzül szoktuk esztendőnként felváltani az méltóságos uraság robotáját, úgy mint 160 vonás forintokkal, e' mellett akár négy, akár két ökrös gazda légyen, fizet taxát 1 rénes forintot és 30 krajczárt, az marhátlan, úgy maga házában lakos 45 krajczárt. Az említett 20 esztendő előtt volt két rendbéli contractusunk, az első szerint az uraság dolga váltságáért fizettünk 70 vonás forintot, a' második szerint 100 forintra emeltetett föl, már most, a' mint fölül említénk, 160 forintot adunk, de a' specificált két rendbéli contractussoknak is üdéiben úgy fizettük a' taxát és annyi volt, mint mostanában. III. Pro ut ad 2-dum. IV. Legnagyobb jó téteménye határunknak a káposzta termés, a' melybül pénzt vehetünk, a' miskolczi piacznak fél órányi földre való közelsége, és hogy Miskolczon mind kézi munkával, mind szekerezéssel pénzt kereshetünk, és