Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez - Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004)

FORRÁSOK

nak szentelve, kivéve a szirmait, amelynek megszenteléséről nem tudni semmit. [...] [...] Szirma leányegyházban ugyancsak van imaházuk a kálvinistáknak, amelyet hasonlóképpen a Rákóczi-féle felkelés után, e század elején építettek a helység nem katolikus lakosai faanyagokból, amely jelenleg alkalmatos állapotban van és nem változott felújítás révén sem anyagaiban, sem kiterjedésében. Itt az előbb említett felkelés óta virágzik a helvét hitvallás gyakorlása, amely azonban csak magán tekintély által vezettetett be. Azt mondják egyébiránt, hogy ez a helység is, miként az előbbi, puszta volt az Egert elfoglalva tartó török idejében, olyannyira, hogy akkoriban lelkésszel sem rendelkezett. [...] [...] Szirma leányegyházban a hasonlóképpen helvét hitvallású iskolamester Kazinczy András, aki ezenfelül imádkozik és énekel is a nép előtt. Minden egyes gazdától kap egy véka gabonát, 17 krajcárt és fél szekér fát. Ö is, mint az előbbi, a temetési éneklés után 12 krajcárt kap. Ebben és az előző leányegyházban is a kálvinistáknak triviális iskolái vannak. [...] [...] Csaba és Szirma leány egyházakban kálvinisták, katolikusok és lutheránusok laknak, akik magyar és szláv nyelvűek, azonban a magyar nyelv az elterjedtebb. [...] Szirmán a hitvallásra képes katolikusok 31-en, a nem képesek 13-an vannak, az úrvacsorára képes kálvinisták száma 127, a nem képeseké 68. [...]