Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

vetkezőket válaszolja: a bemutatott bizonyságlevelet a tanúkihallgatásról nem szabad elfogadni, mivel több, ennél régebbi bizonyságlevél is van. 2277. (I. 372.) Bacskay Miklós azt mondja, hogy az ő felesége jobban gondot visel Proksit János gyermekeire, mint maga a gyám, tehát a feleségét kérdezzék meg az üggyel kapcsolatban. 2278. (I. 372.) A felperes fél, tudniillik Nagymihályi Gábor érdekében a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel Cseley János bemutatja a törvényszék előtt Báthory gróf úr oklevelét és a következőket terjeszti elő: az elmúlt esztendőben, Remete Szent Pál ünnepe (január 10-e) táján az alperes fél, azaz Homonnay Ferenc ráküldte az előállítani parancsolt és a jegyzőkönyvben név szerint fel is sorolt jobbágyait és embereit arra a négy borra, amelyet a felperes fél ura szükségére Lengyelországba szállíttatott, s a mondott jobbágyok az ezen vármegyében fekvő Habura possessio szabad útján hatalmasul elvették és Habura possessióba vitték ezt a bort, súlyosan megsértve ezzel a nevezett felperes nemesi szabadságát. Homonnay Ferenc az elvett bort mind a mai napig magánál tartja a márkákkal együtt, s Nagymihályi Gábor - aki bizonyítani is kívánja az elmondottakat - száz forintért sem vállalná magára az ezáltal elszenvedett kárt. 2279. (I. 372-373.) Homonnay Ferenc érdekében (pro I, lásd az előző bejegyzést) Oroghványi Gergely a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel a következőket válaszolja: az alperes fél nem tagadja, hogy a mondott borokat ő vétette el Pongrácz János (nobilis) kérésére, ámde nem hatalmaskodás történt, hanem az alperes, mint főispán kérésére járt el a dologban. A borokat pedig azért tartotta vissza, mert a felperes mindeddig nem tudott az ügyben a törvény elé állni. Végül a nemesi szabadság megsértése dolgában a vármegye törvényszéke nem hozhat ítéletet. 2280. (I. 373.) Nagymihályi Gábor (A, lásd az előző bejegyzéseket) érdekében Cseley János az alperes fél előterjesztésére a következőket válaszolja: Homonnay Ferenc Ung vármegye főispánja, Habura possessio pedig, ahol tudniillik a borok elvétele történt, ezen Zemplén vármegyében fekszik, tehát az alperesnek nem lett volna joga eljárni, ennélfogva nem törvényesen cselekedett, hanem hatalmaskodást követett el, hiszen László király általános törvényében is világosan benne foglaltatik, hogy senki nem tarthatja a birtokában másnak a jószágait. Továbbá: a felperes fél azért nem állt eddig a törvény elé az ügyben, mert nem kívánta nemesi szabadságát az alperes, mint külső bíró kezébe bocsájtani. - Ami az alperesnek azt a védekezését illeti, hogy a vármegye törvényszéke nem ítélkezhet a nemesi szabadság megsértése dolgában: a felperes keresete nem is azzal kapcsolatos, hanem a hatalmaskodással, s abban ítélkezhet a vármegyei törvényszék. Végül, mivel az alperes nem