Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

2142. (I. 344.) Homonnay Drugeth Ferenc felkéri Bánóczy Miklós szolgabírót és Kamonyay Tamás esküdtet, valamint Csicsery Pétert annak bizonyítására, hogy Homonnai Drugeth Gáspár megszegte a magára vállalt kötelezettséget. 2143. (I. 344.) Monoky Mihály, Monoky János, Monoky Sebestyén és Monoky Péter (nobiles) személyében János deák (nobilis litteratus) protestáció formájában a következő jelentést terjesztette a vármegye közönsége elé: Szent Mihály arkangyal ünnepe (szeptember 29-e) táján Dereghnyey Mihály (egregius) néhány szervitorát és cselédjét a nevezett protestálok Lazony nevü possessiójára küldte, akik a mondott possessio valamely részét felgyújtották és felégették. 2144. (I. 344.) Wiczmándy Mátyás főispán úr (egregius) bejegyeztette a jegyzőkönyvbe, hogy ő kész a gonosztevőknek a közzétett törvénycikkelyek szerinti megbüntetésére, amennyiben a nemesek közönsége ugyancsak a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően felkel mellette. 2145. (I. 344.) Kozmay János (nobilis) protestációt terjeszt elő, amely szerint Bacskay Miklós (egregius) azt mondotta neki: ,,te, csonka, nem vagy barátom, gondom lesz rád."_ Ha tehát valami rossz történne vele. annak oka senki más nem lesz, mint az említett Bacskay Miklós. - Miután a protestáció elhangzott, Bacskay Miklós kijelentette a törvényszék színe előtt, hogy itt és most sem tud mást mondani, csak azt, hogy a protestáló nem a barátja. 2146. (I. 345.) A vármegye nemeseinek a közönsége jegyzőkönyvbe íratta, hogy az alispán úr azért nem hajtja be az asszonyok

146 számára követelésüknek megfelelően a száz forintot Rákóczi Mihályon (egregius), mert ezen Rákóczi Mihály a kitűzött napon elvágta az egyik kezét: ezért nem jelenhetett meg tehát a törvénykezésen, s mivel így az nem az ö hibájából maradt el, a per Rákóczi Mihály meggyógyulásáig maradjon meg előbbi állapotában. 2147. (I. 345.) Körtvélyessy György és Szentiványi György (nobiles) házastársaik személyében bejegyeztették, hogy ők a számukra és a Rákóczi Mihály számára a vármegye közönsége által kitűzött határnapon és kijelölt helyszínen készek lettek volna a törvény elé állani, ámde Rákóczi Mihály nem érkezett meg. A törvénykezés tehát nem az ő hibájukból maradt el, s ezért a száz forint köteléket sem ők tartoznak megadni. Mindezeknek megfelelően felszólítják az alispán urat, hogy hajtsa be a mondott 100 forintot Rákóczi Mihályon, s kijelentik, hogy a továbbiakban nem akarnak ebben az ügyben törvény elé állni. 2148. (I. 345.) Rákóczi Mihály Pazdicsy Ágoston által és protestáció formájában bejegyeztette, hogy ö a vármegye közönsége által a számára és perbéli ellenfelei számára kitűzött határnapon és helyszínen kész lett volna a törvény elé állni, hanem amikor elindult és már útban volt a helyszínre, akkor