Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1860. április 8-án gr. Széchenyi István halála alkalmából Miskolcon is gyászünnepélyt tartottak. 1861-ben és '62-ben is megemlékeztek a nagy halottról; a színházban allegorikus élőképeket rendeztek tiszteletére. (A Piac utca 1874-től Széchenyi utca.) 1919. április 9-én Miskolcon is megalakult a munkás-katonaés parasztküldöttek tanácsa. (Eddig, március 23-től 3 tagú direktórium működött. 1943. április 9-én kezdik meg a martintelepi ONCSA-házak (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) építését. A 84 lakásból álló 42 házat (Zagyva, Csele, Berettyó, és Latorca utcák) 1946. októberében adták át. (->Apropók!) 1241. április 11-én a tatárok éjjel kezdték meg az átvonulást a Sajón a mai Sajóhídvég irányában, de a király öccse, Kálmán herceg és Ugrón érsek hősi küzdelemben visszaverte őket. 1496. április 11-én adta át Miskolc városa a Kis Miklós által adományozott házat a pálosoknak. 1806. április 11-én I. Ferenc császár fiai, Ferdinánd (a későbbi V. Ferdinánd császár) és Ferenc Károly (majd Ferenc József apja) Napóleon elöl menekülve, Kassáról Miskolcra érkeztek, ahol 2 napig tartózkodtak, s az egyházakat tekintették meg. 1861. április 11-én a városi tanács Jékelfalussy főbíró javaslatára ellenszegül az abszolutista kormányzat tisztviselőinek. 1926. április 11-től a miskolci 27 éves Engel László második szabadalma került a hazai piacra: bab- és komlófonálból ruhaszövetet gyártott. (Sorozatgyártásra nem került.) 1591. április 12-én Oszmán szolnoki béglerbég menlevelet állított ki több miskolci lakosnak: minden agának és beglebégnek meghagyta, hogy ezeket a lakosokat támogassák és védelmezzék, mert igen fontos küldetésben vannak. Ezek ugyanis kölcsönpénz után jártak, hogy a szolnoki bég által Miskolcra kivetett sarcot kifizethessék. 1790. április 12-én iktatták be hivatalába gr. Majláth József borsodi főispánt.