Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1866. április 12-én Miskolc város tanácsa átiratban szólította fel az összes céheket, hogy a még nem honosított céhtagokat honosításra ösztönözzék. 1921. április 12-én nyílt meg az amerikai gyermeksegélyző akció „Anyák és csecsemők reggelizési akciója" nevű mozgalma. 1806. április 13-án nagy ünnepéllyel fogadták Miskolcon Ferdinánd trónörököst, aki az egyházakat tekintette meg. 1920. április 13-án a Reggeli Hírlap-ban Palágyi Lajosné Nyílt tér-ben válaszol a Magyar Jövő-ben megjelent kompromittáló cikkre. Ebben kifejti, hogy nem a férje, Palágyi Lajos, hanem ő a színház igazgatója, s a műsort (Gábor Andor: Majd a Vica) nem politikai szempontok, hanem gazdasági és művészi irányelvek szerint állítja össze. (Gábor Andor ekkor írja - az emigrációban - a Horthy „Mihályt" becsmérlő-gúnyoló pamfletjeit.) Palágyiné gúnyos célzással utal arra, hogy ő a cikkírónál jobb magyar. (A cikkíró zsidó származására utal.) 1923. április 13-i újsághír (Reggeli Hírlap) szerint az osztrákok kutatják, hogy kit terhel a felelősség az első világháborúban elszenvedett lucki katasztrófáért, amelyben a Bruszilov-offenzíva során, az orosz harctéren (jún. 8-án) az oroszok áttörvén a magyarosztrák védővonalat, elfoglalták Wolhiniát és Bukovinát, s 200.000 foglyot ejtettek. Ez a kudarc lett az oka, hogy Románia átállt az oroszokhoz. A kudarcért IV. József Ferdinánd főherceget okolják, aki a front ügyefogyott főparancsnoka volt, aki az orosz frontról hatalmas katonai erőt csoportosított át az olasz frontra. Frigyes főherceg kérte is a főparancsnok elmozdítását, s Ferenc József (már másnap) le is váltotta. A kirendelt bizottság azonban eláll József Ferdinánd felelősségre vonásától, mivel „a tehetségtelenség nem bűn". 1536. április 15-e táján a diósgyőri váruradalommal együtt Miskolc is Zápolya János hatalmába került, aki az egész uradalmat Balassa Zsigmondnak adta el: a királyné azonban rövidesen viszszaperelte. Zápolya halála után azonban Balassa (mint hírhedett testvére, Balassa Menyhárt) Ferdinánd pártjára állt, aki 1540-ben az uradalmat neki és feleségének, Fánchy (Fáncsy) Borbálának elzálogosította. Amikor pedig Mária királyné az 1548. évi augsburgi