Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

FEBRUÁR 1704. február 1-én Rákóczi oklevélben erösítette meg Miskolcnak a még Nagy Lajos királytól nyert privilégiumát, mely szerint a Bükkben lévő Fekete-erdőből szabadon hordhatnak a miskolciak fát tüzelésre, építkezésre, mész- és szénégetésre. 1788. február 1-én nyílt meg Miskolcon az első kávéház. Nóvák János tescheni polgár bérletbe kapta a diósgyőri koronauradalom sóházának fölszintjén azt a 3 szobás lakást, amelyben kávéházát berendezhette. Ebben „tartozott" felállítani egy tekeasztalt (biliárdot?); engedélyt kapott kávéra, csokoládéra, limonádéra, kétszersültekre és likőrökre. Tilos volt azonban bort, sört és pálinkát árusítania, mert ez az uradalom kocsmáztatási jogát csorbította volna. Egy év után azonban Nóvák „beadta a kulcsot", megszökött a bérletfizetés elől, s az uradalom csak a hátrahagyott berendezést foglalhatta le - kárpótlásul. 1934. február 1-én éjjel leégett a Guttman-gyár, a Textilipari Müvek Rt. miskolci gyára (ma: a karmelita kápolna környéke). (-> Apropók!) 1945. február 1-én iktatták be Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye főispáni és közellátási kormánybiztosi hivatalába Tóth Bélát, a miskolci MOKAN vezetőjét. 1948. február 1-én jelent meg az Uránia mozi képernyőjén a demokratikus magyar filmgyártás első alkotása, a Könnyű múzsa (Turay Ida, Mezei Mária, Szörényi Éva, Sárdy János és Rajnay Gábor szereplésével.) 1522. február 2-án adományozta II. Lajos király nejének, Mária királynénak Miskolc városát a diósgyőri uradalommal együtt. (Zsigmond óta ugyanis a vár és az uradalom királynék jegy-, illetve nászajándéka volt.) 1881. február 3-án Kerpely Antal kohómérnök, akadémikus megválik Selmecbányái tanszékétől és a Magyar Királyi Vasgyárak (köztük a diósgyőri vasgyár) központi igazgatója lesz. (^Apropók!)