Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1926. február 3-án Erdős Reneé, a Santerra bíboros és a Nagy sikoly írója tartott felolvasást a Korona nagytermében. 1849. február 4-én dobolták ki Miskolcon a császári rendeletet, amely megtiltotta a Kossuth-kalapok viseletét. Ugyanekkor dobolták ki Szemere Bertalan körözését is. 1849. február 5-én Lónyai Menyhért pénzügyminiszter megbízta Glózer Miksa vasgyári igazgatót a régi és az új gyár (a hámori és a diósgyőri) ügyeinek intézésével. 1849. február 5-én hagyta el a császári katonaság Miskolcot Schultzig tábornok vezetésével. 1849. február 6-án délután vonult be Miskolcra Dembinszki Henrik magyar serege. A város közönsége ujjongott. A bevonuló huszárok letépték az épületekről a fekete-sárga lobogókat, az éj folyamán a postáról is eltávolították a kétfejű sast, a piaci őrhelyek bódéiról az utcagyerekek hangos örömrivalgás közt levakarták a fekete-sárga sávokat, a megye- és városházára kitűzték a magyar lobogót. ' 1916. február 6-án Garbai Sándor szociáldemokrata vezető tartott felolvasást a Rákóczi u. 10. sz. alatti munkásotthonban, „A munkásmozgalom feladatai a háború után" címmel. 1883. február 7-én alakult a Búza téren az első terménycsarnok, melynek elnöke Neu Hermann, alelnöke Eisz József lett. Az egykorú tudósítás szerint „Annyi visszásság, visszaélés egy téren sem követtetett el, mint itt, miután a termelők egésze egyes szenzálók kényének volt kiszolgáltatva (ügynök, alkusz), kik ismét csak a nem reális, kapzsi kereskedők malmára hajtották a vizet. Ezért a terménycsarnok megalakulásának hírét szívesen fogják venni megyénk földbirtokosai, miután hiányát eddig mindenki panaszolta." 1920. február 7-én nyitották meg a népkonyhákat Miskolcon, a Szent István (ma Nagyváthy) úti, a Luther téri és a Nyári utcai székházakban. (Az Erzsébet izr. iskolában már 1884-től tartott fenn népkonyhát az izr. nőegylet.)