Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

att a bizonyítványok beszerzése elhúzódott, így sok zsidó és vándormunkás (pl. summások és napszámosok) maradt ki a választói névjegyzékből. 1704. január 27-én miskolci főhadiszállásán kelt Rákóczi pátense, melyben kinyilvánítja, hogy a vallásügy rendezése az összehívandó országgyűlés feladata lesz, és ismételten megtiltja a katolikus kézen lévő templomok és iskolák erőszakos visszavételét. Itt alakítja meg (január végén) a kuruc államszervezet központi testületét, a 10 tagú udvari tanácsot. 1920. január 29-től Miskolcon 600 embert rendeltek rf. (rendőri felügyelet) alá. 1946. január 29-i tudósítás szerint az UNRRA 100 tehergépkocsi, 200-200 ezer dollár értékű élelmiszert és gyermekkelengyét, valamint 300 ezer dollár értékű gyógyszert szállít Mo-nak. 1957. január 30-án leváltották Földvári Rudolfot, a Megyei Tanács új elnöke Kukucska János (eddigi kormánybiztos) lett. 1787. január 31-én kelt városi jegyzőkönyvi bejegyzés szerint „özv. Lanerné könyv-nyomtatónőnek házánál bizonyos újonnan támadt Újság írónak az új híreknek kibocsátására szabadság engedélyeztetett." Ez időtől számítjuk a miskolci hírlapirodalom történetét. (Lanerné újságjának se címét, de megjelenése idejét sem ismerjük.) 1925. január 31-én reggel negyed 8-kor gyenge, hullámzó földlökést észleltek Miskolcon. Kisebb tárgyak és függőlámpák meginogtak. Ez a nagy egri földrengéssel egyidejűleg történt. (Ez „pusztította el" Ostoros községet is.) Az 1931. január 31-én kelt főszolgabírói jelentés szerint a perecesi bányatelepen támadt elégedetlenség, mert a Baross-akna vezetősége egy új függőakna építéséhez német bányászokat akart alkalmazni. Elhelyezésük érdekében 67 bányászcsalád lakását felmondta. A Baross-akna bányászai ún. „francia mintájú", azaz fordított sztrájkra készültek, miszerint a gyárakat elfoglalták. (E gyárfoglaló mozgalomra azonban nem került sor, mert a vezetőség retirait.)