Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1946. január 10-i új sághír (MH) szerint a Miskolc-diósgyőri gyermekek, százait „telelteti" Gibárton és Boldogkőváralján a kisgazdapárt. 1325. január 11-én a diósgyőri uradalom miskolci birtokát (még) a Széchy család bírja. E napon Fülöp nádor Széchy Miklós mester fiai, Péter és Dénes kérésére Csemeri Péter „nádori emberrel" megjáratván e birtokot, arról bizonyítványt adott nekik. 1916. január 11-én mutatta be a miskolci színház Lengyel Menyhért A táncosnő c. színművét. (Szereplők: Peterdi Klára, Fenyő Emil, Klenovics György, Rónai Hermin, Sebestyén Mihály, Lugosi Béla és Martiny Margit.) 1924. január 11-én sztrájkoltak a bányászok a sajókazinci szénbányában, mert a borsodi bányavállalatok (bányakartell) leakarták szállítani a munkabéreket. 1926. január 11-én az átalakított miskolci színház Herczeg Ferenc A híd c. színművével nyitott. Széchenyit Sebestyén Géza igazgató játszotta. 1968. január 12-én kezdte meg működését a miskolci szegényápolda. 1973. január 12-én avatták fel a Miskolci (Nehézipari) Műszaki Egyetemen Vilt Tibor lemezekből „szegecselt" figurális kompozícióját. „A mérnökinek tűnő szobraim egyébként olyan modellek, amelyek az általunk alkotott gépek és biológiai létünk közötti kettősség szakadékát igyekeznek szűkíteni, egységbe foglalni... Úgy is mondhatnám: domesztikálnunk kell a gépeket." - nyilatkozta a művész a szobrairól 1977-ben. 1725. január 14-én adta bérbe a város 8 kocsmáját 3 évre Brájer Jánosnak és Wind Mihálynak 12.000 magyar forintért, hogy ebből törlessze a királyi udvarnak fizetendő megváltási összeget, melyet a városi tanács a kincstárból kölcsönképpen vett fel. 1868. január 14-én díszes keretek között tartották meg az egyenjogúsítási ünnepélyt a miskolci izraeliták a Kazinczy utcai imaházban. Az ünnepi beszédet Klein Mór rabbi mondta.