Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1930. január 14-én dr. Mikszáth Kálmán főispán adta át a kitüntetést Miskolc város kardvívó bajnokának, ifj. Gerevich Aladárnak. (-> Apropók!) 1945. január 14-én hagyta jóvá Erdei Ferenc belügyminiszter a borsod-miskolci nemzeti bizottság javaslatát, hogy Diósgyőrt, a Vasgyárat, Hejőcsabát és Tapolcát Nagy-Miskolc néven egyesítenék. (-> Apropók!) 1376. január 15-én iktatta be Miskolc város elöljárósága a pálosokat abba a Szentgyörgy-hegyi szőlőbe, amelyet Kilián János, Fábián utcai lakos hagyományozott a szerzeteseknek. 1946. január 15-től megnyílt, a közalkalmazottak üzemi konyhája a Kossuth szálló sörcsarnokában. 1819. január 16-án tízes honvédeket vezényeltek Salgótarjánba, a kommunista zavargások elfojtására. 1846. január 16-án Szemere Bertalan, mint teljhatalmú kormánybiztos rendeletet bocsátott ki a felsőmagyarországi vármegyékhez a rögtönítélő bíróságok és haditörvényszékek felállításáról. 1871. január 16-án avatták fel Miskolcon a jelenleg is fennálló városházát, melyet az 1762-ben épült régi városháza helyén emeltek abból a pénzből, amelyet a város az általa kibérelt fogyasztási adó és vásárjog albérletéből nyert. 1876. január 16-án (mások szerint 1875 karácsonyán) jelent meg először a Miskolcz c. lap. 1828. január 17-én született Miskolcon Reményi (Hoffmann) Ede, a világhírű hegedűművész. 1920. január 17-én Miskolcra érkezett ifj. gr. Andárssy Gyula, hogy átvegye a belsővárosi (északi kerület) képviselői mandátumát. 1930. január 17-i újsághír szerint a Lillafüred-egri műút építése alkalmával, Felsőtárkány határában, a barátréten ráakadtak a karthausi barátok hajdani (14.-15. szd.) kolostorának alapjaira. Lakói a mohácsi vész utáni időkben pusztultak el. 200 év múlva Barkóczy Ferenc egri érsek újból felépítette, s betelepítette ide a mezítlábas