Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

korábban még hadakozott a nyelvújítás ellen), hazafias szív dobogott: a megyei kultúra mecénása volt. O lett a keresztapja (1817ben) Laborfalvi (Benke) Rózának, ő hívta Miskolcra Karács Terézt, hogy megindítsa a nönevelö intézetet. Kortársai (pl. Csengery Antal) szerint szónoklatait a prédikátori éneklés, iskolamesteri pedantéria, természetes könnyedség és népies zamat jellemezte. Kossuth után a reformországgyűlések legnépszerűbb szónoka volt. Az országgyűlési ügyek eleven adattára volt, s míg - mint említettük korábban a nyelvújítást ellenezte, ö volt az első', aki az országgyűlési jegyzőkönyvet magyar nyelven írta. „A haza lelke beszélt, jegyzetté Palóczy" - írta Czuczor Gergely Palóczy díszkardjára: „Szíved, eszed, tollad: Honnak vala szánva, Palóczynk" - írták aranytollára a borsodiak. Korelnöke volt a trónfosztó nemzetgyűlésnek. 1850-ben halálra ítélik, de - mint Vörösmartynak - megkegyelmeztek neki. Viszszavonul a Palóczy utcai kúriájába, de 1861-ben enged a felkérésnek: elnököl az országgyűlésen. Ekkor már 78 éves, elutazása előtt meghagyja végakaratát: ha az országgyűlésen „elhunnyand", hamvait hozzák haza. Március 18-án megnyitja az országgyűlést, és még az ülésszak alatt - április 27-én már Giczy Kálmán jelenti be: „Magyarhon legnagyobb polgárainak egyike élni megszűnt!" Az országgyűlés 3 napos szünet után 6 hétig gyászolja. Hamvait 30-án temetik itthon az új református templomban. Síremlékét (Vasserburger Antal márványoszlopát Vay Miklós domborművével) 1869. augusztus 2-án avatták fel. A miskolci május elsejék 1890. május l-ig a miskolci (május elsején tartott) majálisokat a nemzetőrség rendezte. Az ünnep tábori misével kezdődött. Ezen a „kommunitások", azaz a városatyák, a céhmesterek, kereskedők családostól vettek részt. A misét az előre felállított tábori sátorban celebrálták, míg kívül a polgárőrség vigyázott a rendre. A Vörös rák vendéglő kertjében ezalatt a városi hajdúk terítettek az előkelőségeknek. A közebédhez ökröket vágtak, bográcsgulyást tálaltak, és tálakban hordták körül a süteményeket, melyeket kerek tepsik-