Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)
Apropók
De hiszen nem is ismerem! - döbbent meg a legény. - S ha kapsz vele 400 Ft hozományt? - Akkor jöhet! És meglett az esküvő. A vékony pénzű cselédlányok és bakakáplárok, vigécek és mesterlegények már naponta 4-6 forintot fizettek esküvői segélyül, a lapok meg megteltek hozományukat köszönő és azért hálálkodó házasultak hirdetéseivel. Már Amerikában, Afrikában és Ausztráliában is működtek kiházasító egyletek, az ügynökök egymást citálták bíróság elő kölcsönös üzletrontás és becsületsértés tárgyában. Az esküvők száma mértani, a befizetések összege (alig) a számtani haladvány szerint nőtt. A befizetések elmaradtak, a házasultak meg követelték a hozományt. Az egylet még fizetett, fizetett, s egyszercsak: kitört a krach. Az Eördögh-féle alapítvány befuccsolt, a vezetőségből már csak Eördögh állhatta a „cechet": Jelinek és Zathereczky közben elhaltak, így az elnök viselte a börtönt. A belügyminiszter is majd belebukott a botrányba, mert engedélyt adott e szélhámosságra. A főnök évi egyéni jövedelme már 90.000 forintra rúgott, 40.000 forintos házat épített, s 20.000 forintos portrét festetett magáról - a szegény Eördögh! így lett vége a miskolci kiházasító világvállalatnak. Palóczy Borsod vármegye aranytollal, aranykarddal jutalmazott (1836) alispánja, a reformkori virtus (a haza oltárán hozott áldozat) érdemdús bajnoka, a reformországgyűlések vezérszónoka, a forradalmi nemzetgyűlések korelnöke, stb. jól ismert díszek Palóczy babérkoszorúján. A küllemére „pölöskei nótárius", de szívéreleikére liberális, sőt radikális politikus 1843-ban, a nagy miskolci tűzvész idején (mikor a városban 815 ház - köztük a színház pusztult el (Pozsonyban tartózkodott, megyéje követeként. A tűz martaléka lett az ő Piac utcai (Széchenyi u. 16.) háza is. A főispán erről szóló értesítésére így szült a - már legendássá vált - válasza: „...csak Palóczy László, nem pedig a Borsod vármegyei követ háza égett meg. - Helyemen maradok." A „Vastag, kövér alak", a Cromwell vasbordásaira emlékeztető puritán „reformkori Cincinnátus" ódivatú mentéje alatt (aki