Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

volt az első népbírósági tárgyalás Miskolcon), ilyen törvényen kívüli módon szolgáltattak igazságot (és elégtételt) az elszenvedett meghurcoltatásokért. Ezt a verziót több momentum igazolja, mint az előbbit: a túl könnyű szöktetési manőver, a szalmásszekér, a megtaláló nő személye stb. mind elejtett nyomai a bűnesetnek. A művésztelep Városunk művészeti életének e legeredményesebb ágazatának történetével még adós a művészet - és helytörténetírásunk. (E rövid írás - remélem - sanda figyelmeztetés arra, hogy értékesérdekes „házi feladat" vár - az illetékesekre.) A város képzőművészeti „kezdeményeit" az 1726-ban idetelepült (a bécsi akadémián tanult) Szathmáry Király Pál testőrtiszt tájés állatképeitől számítjuk. Aztán Lieb Ferenc (Munkácsy nagyapja?) „föstményei", Ferenczy István szobrai, Wántza Mihály „képírásai" (Wántza a szerzője az első magyar népszínműnek, a Zöld Marcinak is), Kun József, Bizony Ákosné, Sassy Attila (Aiglon), Halász-Hradil Elemér és öccse, René (Rezső), Gimes Lajos stb. az ismertebb elődei városunk országos hírű-rangú képzőművészeinek. Eladdig csak módosabb polgárművészek magánműtermeiben születtek a képek, szobrok. A Nemzeti Szalon Miskolcon rendezett első (1899) országos kiállítása adott sarkalatos ösztönzést a helyi művészek alkotókedvének. Művészi társulásra irányuló törekvéseket az első világháború előtt jeleznek a források, ezeket a kísérleteket azonban a háború vihara (még) elsöpörte. Sassy, Gimes és Kemenszky Pestre, Halász-Hradil Kassára, Bartus Ödön Eperjesre költözött, Meüenger és Czókoly bevonultak (a Tízes honvédekhez). Az első nevelő társulás, ún. szabadiskola az Egerből ideházasodott Meilinger Dezső (Bizony Ákosné lányát vette feleségül) és Nyitray Dániel nevéhez fűződik. Meilenger a kat. gimnázium művésztanára lévén, 56 növendékből szervezett tanfolyamot. Még 1919 őszén bérbe vették a volt Egry szanatórium (zsidó gyógyintézet) felső épületét. Ide társult a visszatért Bartus Ödön is; így hármuk vezetése alatt 1920-tól már kiállítást rendezhettek a szabadis-