Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

kola növendékeinek munkáiból. A tulajdonos azonban vissza akarta állítani a szanatóriumot, de több helyi művész is betársult a nemes kezdeménybe, s ekkortól a művésztelep vendégművészei festői hírét költötték a Hejőpart, az Avas, Tapolca és Lillafüred szépségeinek. 1921. január 6-án maga Vass József kultuszminiszter (és Pékár Gyula államtitkár) látogatott a művésztelepre, s ennek nyomán állami kezelésbe került a hajdani szanatórium. 1922-től már a Képzőművészeti Főiskola nyári művésztelepeként működött a létesítmény. A város (a 4 nyári hónapra) 20.000 koronával járult a művésznövendékek ellátáshoz, de még így is a (kötelező vagy divatos?) művésznyomor feltételeit „élvezik" a szép reményű művészpalánták. A Búza téri (Nyár utcai) népkonyhán (a város szegényei után) étkeznek - ingyen. Reggelijük zöldpaprika, só és kenyér, a vacsora ugyanaz, s még spirituszt is szereznek, teát is ihatnak. A szállás szegényes, vaságy pokróccal, ritkán mosott ágyhuzattal stb. („Éhesen szebbek a látomások.") Az igazgató Benkhardt Ágoston főiskola tanár lett. A főiskola és a helybeli művészek között hamar kiéleződött az ellentét. A második világháború alatt újra kiürült a művésztelep. 1945 után Benkhardt nyugdíjasként még meg-megjelent egy-egy nyáron, de 2 miskolci művész, Kotzian József festőművész és Várady Sándor szobrász felújították a szabadiskolát, s 1945. június 17-én nagyszabású kiállítással egybekötve megalakult a Képzőművészeti Szabad Szakszervezet is. A művésztelepet 1951-től a Művészeti Alap, 1971-ben a város vette kezelésben. Azóta a telep mögött 8 müvészlakás, a Kilián lakótelepen újabb 6 műteremlakás szolgálja az alkotómunkát. Maga a művésztelep ma már vendégművészek szállás- és munkahelyéül szolgál. Böczögő A Korona híre-neve a miskolci (és országos) köztudatban öszszecseng Böczögő József nevével. S hogy a jónevű műemlék-szálló napjainkban immár a kilencedik nagy átalakítását éli-szenvedi át, megérdemli talán, hogy áttekintsük „aranykorát". A hajdan volt koronauradalmi kocsma, a Tambur 1784-es átalakítása után nyerte (a kőkapuján elhelyezett szőlőfürtös koroná-