Csorba Csaba: Gömör vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 34. (Miskolc, 1993)
Gömör vármegye a 18. század végén (Csorba Csaba)
ság. 26 A magyar lakosságot jelentősen megritkította a pestis, melynek során 1710-ben csak Rozsnyón 2025 a halottak száma. A járvány 1742/43-ban Osgyánban ütötte fel újra a fejét. Gömörre egyébként is jellemző az erőteljes migráció, amely a megye földrajzi helyzetével is magyarázható. Fontos postautak vezettek át rajta (Rozsnyóról Tornallya-Rimaszombat-Gács felé ill. Szomolnokon át Kassa felé. 27 Jelentősek a vásárok. Osgyan 1651-ben kapott hetivásárra szabadalmat, Csetnek 1785-ben és 1791-ben, Dobsina 1756-ban, Putnok 1693-ban és 1702-ben, Tiszolc 1678-ban és 1780-ban, Nagyrőce 1794-ben, Pelsőc 1788-ban, Ratkó 1786-ban, Rimaszécs 1796-ban. 28 A hegyvidék és az alacsonyabban fekvő területek termékcseréjének klasszikus területe Gömör. Jelentős juh- és sertéstenyésztése, híresek a rimaszécsi ludak (ágytoll). A gyümölcstermesztés kiterjedt (jolsvai, sajógömöri cseresznye stb.). Főbb termesztett növények: gabona, rozs, zab, hajdina, lencse, borsó, káposzta, len, kender, dohány. Erdeiben ekkor még jócskán akad nagy vad (Murány körül még medve is, továbbá szarvas, őz stb.). A méhészet is említést érdemel. A viaszkereskedelem központja Rozsnyó. A kisipar jelentősebb központjai a következők: Miglészen, Süvétén, Mikolcsányban, Nasztrajban, Gicén, Licén, Perlaszkon, Deresken, Lévárton fazekasság. Ispánmezőn kovácsok (zsindelyszögkészítés), Csetneken karcsiszárok (8), Vizesréten serfőző. Kocsikészítés Betléren stb. Mindezek az 1720. évi összeírásból ismeretesek. 29 Jelentősebb menufaktúrák: papírmalom Rozsnyón, Ochtinán, Dobsinán, Fekete-Lehotán, Murányban, Tiszolcon, Nadabulán, Kokován. 30 Posztógyártás Jolsván, Nagyrőcén, Tiszolcon, Ratkón, Rimaszombaton. Bőrgyártás Jolsván, Ratkón, Rozsnyón, Nagy szlaboson, Lukovistyén, Babaluskán. Majolikagyár Rozsnyón. 2 ^Vö. Csorba Csaba: A tiszáninneni régió néptörténeti vázlata. In: Kunt Ernö-Szabadfalvi József-Viga Gyula szerk.: üiteretnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Miskolc, 1984. 17-26. 27 Vö. Borovszky im. 552. - Cholnoky Jenő: Hazánk és népünk egy ezredéven át. Bp. én. 81-82. 28 Uo. ih. ih. - vö. Szabadfalvi József és Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció. Miskolc, 1986. - Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. Debrecen-Miskolc, 1990. ^^Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530-1900. Bp. 1963.
