Csorba Csaba (szerk): Bosod vármegye katonai leírása 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 31. (Miskolc, 1990)
Borsod vármegye a XVII. század végén
1 zömbös, hogy a magyar histórikusok számára II. József kora igazában sohasem volt - a legújabb időkig - népszerű. Pedig az évtized forrásadottságai megalapozhatják az 1780-tól kezdődően máig tartó időszak (több mint két évszázad!) trendek kimutatására is törekvő feldolgozását . A II. Jőzsef-kori katonai térképek az első olyan részletes felmérések, amelyek összevethetők a mai modern l:25.000-es léptékű kartográfiai felvételekkel.6 A térképlapok fekete-fehér fotómásolatai az 1980-as évek közepe óta megvannak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban is. Igaz ugyan, hogy szinezés ismerete nélkül a térképek sok jelzése használhatatlan, illetve félreérthető, de így sem lebecsülhető az az információs adatbázis, amelyet e másolatok tartalmaznak . A legtöbb borsodi településről a XVIII. század második felében készült részletes határtérkép, amely többnyire a település belterületét is ábrázolta. Ugyancsak ebből az időből származik az első megyetérkép is. Ezek összevetve a katonai felmérésekkel adhatják a kartográfiai alapot a történeti-statisztikai vizsgálatokhoz. Ezeket egészíti ki a most közlésre kerülő katonai országleírás. Mindezekkel szerves egységet alkot a már említett népszámlálás adatsora. Ezt egészíti ki a Mária lerézia-kori úrbéri felmérések eddig lényegében a megye vonatkozásában szintén nem kutatott, s közzé nem tett iratanyaga.® Nem véletlen, hogy a feudális-kori Magyarország történeti helységnévtára - mely olyannyira hiányzik a kutatás számára - éppen a XVIII-XIX. század fordulójának országos és territoriális, világi- és egyházi igazgatási adatsorain alapulva ezekben az években kerül 9 kiadásra. Erre az alapra épülhetnek majd a korábbi időkre visszanyúló, s a máig tartó két évszázadot átölelő esetleges - és egyaránt szükséges - későbbi országos történeti helységnévtárak is.10 Mind az előbbiekben felsoroltak egy nagy, több éven át tartó munka eredményeként jelentek, ill. jelennek meg. A XVIII. század vonatkozásában a történeti folyamatok - elsősorban a változások - felméréséhez az említetteken kívül nem hiányozhat a XVIII. század 30-as éveinek képét tükröző Bél Mátyás kezdeményezte és irányította megyeleírás kiadása és kritikai feldolgozása sem.^ A továbbiakban elsősorban a most közzétételre kerülő katonai országleírás, s néhány - az előzőekben említett forráscsoport - figye98
