Hőgye István: Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén Vármegye Levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 30. (Sátoraljaújhely, 1990)
33. 1810. január 2. Sátoraljaújhely Kazinczy Ferenc szárhegyi szőlőjének eladásáról készült megállapodás: "Alul írt megesmérem, hogy az általam Tekintetes Kazinczy Ferenc Úrtól Újhelyben megvett 3 darabból eggyüvé foglalt Szárhegyi Szőlőjének árában ezernégyszáz szám szerint 1400 Rforintokkal adós maradván, ezen summának törvényes interessévei együtt leendő lefizetésére magamat oly módon kötelezem le, hogy ha azt a mai napot számlálandó 2 Esztendőknek lefolyása alatt vagy részenként vagy egyszerre egészlen le nem fizetném, azon esetre a Tisztelt Úr szabad tetszése szerint, akár a mostanában tőle megvett szőlőt Borházastól és Lakástól tulajdon maga hatalmával előbbeni birtokába visszavehesse, akár pedig akármely tetsző Javaiból magának 15 napi rövid per mellett, melyben különben is minden pert késleltető kifogások ki lesznek zárva, teljes elégtételt szerezhessen és szolgáltathasson. Melynek is nagyobb erősségére ezen Kötelező Levelemet alá írom. Újhelyben Január 2. 1810. Dobay Imre. Én előttem Barbarits János város fő bírája előtt, Molnár Sámuel hites személy előtt, Mohátsy István S.A.Újhely városa Fő Nótáriusa előtt." IV. 1008/f. Loc.Jur.20. No.317. 34. 1810. április 6. Buda József nádor köröztető és elfogató parancsa Batsányi János ellen. Zemplén megyéhez írt körözvényhez személyleírást is csatoltak. Az iratra Kazinczy Ferenc 1824 után a következő megjegyzéseket jegyezte fel: "Tapolczai születésű a Balaton mellől. Születése nem Nemes. Tiszttartó fija, színe sárgásán fekete,mint a Cigányé. Fogva volt Budán 1794. ex suspicione Criminis laesae Majestatis, melyet Martinovics Ignátz Apátúr képzelhetetlen oktalansággal kezde. Ártatlannak találtatott a gyanúban, de oly tiszteletlenséggel viselte magát, hogy méltónak találtatott esztendőt tölteni rabságban Kufsteinban, Tyrolisban. Onnan kieresztetvén Diurnista volt a BankóHivatalnál Bécsben, tovább Udvari Concipista a Finanz-Hivatalnál. 1809. Bécsbe jővén Napóleon, s magyarra kívánván fordíttatni a maga Magyarokhoz szóló Proclamatioját, minekutána azt sem Ooctor Decsy Sámuel sem Prof. Márton József Urak for-