Hőgye István: Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén Vármegye Levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 30. (Sátoraljaújhely, 1990)

azt tilalmazza, hogy magában a mívben ne eggyesítessék két eggyüve nem tartozó dolog, hanem még azt is kívánja, hogy a mív, a mennyire a környülállások engedik, minden egyéb dolgoktól különfogva álljon, nehogy ezek magokra is vonván a szemet, a mív behatásának kárt tegyenek s annak erejét fogyasszák. A Vármegye-háza roppant épületinek közelsége a keskeny úczán nem enged helyt semmi emléknek, mert e mellett akármely nagyságú oszlop is mindég kisdednek fogna tetszeni. Mi úgy ítéljük, hogy ez a Cenotaphium nem találhat illóbb helyet mint a Tokaj felé vivő csinált-út szélén, azon tájatt, hol a kőfeszület áll. Itt az egyedül fogna állani, a boldog Hegyalja legszebb formájú hegyeinek lábainál; s már felljebb említett Eggysége miatt, a legkiesebb, a legfelségesebb béhatású helyhezésre találna. S minthogy itt a Szőlőskei, Bari, Csörgei s Telki-Bányai útak eggyé-válnak, sokkal több látóji fognának lenni mint az előszámláltaknak eggyikén vagy másikán. Végre a tanúit Utazó, itt találván az emléket, a legédesbb altatással a Régiség tájaira fogná magát általbájolva érezni; mert a Régiek is az útak mellett szerették emlékeztető-oszlopaikat állítani, hogy olvasójik eszméletekre ébresztessenek. A mi a rajzolatot illeti, e részben nem tehetünk jobbat, mint hogy a Tek. Rendeknek a Landon által kiadott Mesterségek Évkönyveit bemutatjuk. A híresebb Európai igazgatások jutalmakat szoktak feltenni azon épületek és emlékek rajzolatjaikra mellyeket tenni készülnek; s e munka füzeteiben néhány illy megkoszorúzott formák rezeit találhatni, mellyek közzül a Tek. Rendek biztosan választhatnak. Nekünk az tetszik legméltóbbnak az elfogadásra, melly itt a Második Kötet Első Füzetében a XXIII. szám alatt áll. Az emlék Dóriai rendű, s zömök alakjára nézve a katonai tettekhez leginkább illik. Következik az a kérdés, hogy a felülírások deák nyelven álljanak e, vagy magyaron. - Ezen emlék felállításában kettős a czél: eggyik azoknak megtiszteltetések, a kik magokat hálánkra érdemesekké tették; a másik a hazafiúi virtusokra-emlékeztetés és tanítás. Az elsőbb czélt elérhetni mind az eggyik mind a másik nyelven, a második czél azt kívánja, hogy a felülírás azon nyelven tétessék, mellyet legtöbben értenek, és a mellyet érteni minden magyar-