Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

BEVEZETÉS

amelyre emlékkönyvet is adott ki; ebben az iskola volt igazgatója, Deák Gábor foglalta össze vázlatosan nemcsak az iskola, hanem a magyarországi középfokú kereskedelmi szakoktatás 1886-19B6 közötti történetét (ll-71.p.). Az iskolatörténeti kutatást jelentősen segítheti az is, hogy 1986-ban közreadja a gyűjteményében megtalálható iskolai értesítők bibliográfiáját a miskolci Lévay József Tudományos Könyvtár, amelynek anyaga a megyében a Tiszáninneni Ref. Egyházkerület Nagykönyvtára (Sárospatak) után a leggazdagabb. A miskolci középiskolák történetére vonatkozó legfontosabb összefoglalások egyébként a különféle iskolai értesítőkben, évkönyvekben jelentek ill. jelennek meg. Ezeken kívül hasznos adatokat tartalmaznak az országos és egyéb tiszti cím- és névtárak, az iskolai gyűjtemények vonatkozásában a Magyar Minerva kötetei (I-IV. Bp. 1900-1932). A várostörténeti összefoglalások közül alapvető mindmáig (pontatlanságai ellenére) Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata (2. és 4. köt. Miskolcz, 1904. és 1911.), valamint Halmay Béla és Leszih Andor szerkesztésében: Miskolc. Magyar városok monográfiája 5. köt. Bp. 1929. (209-223.

p.). Az iskolák működéséről évről-évre írásban beszámoltak a felettes hatóságoknak. Ezek a beszámolók időnként nyomtatásban is napvilágot láttak a XIX. század első felében. A Magyarországon életbelépett Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich előírta, hogy a tanári kar egy tagjától minden évben egy pedagógiai tárgyú értekezést kell közölni. Az iskolák általában betartották az előírást. Az 1860/70-es évektől szaporodik meg az iskolai értesítők száma s a nyomtatott értesítők megjelenése elválaszthatatlanná válik az iskolák működésétől egészen az államosításig. Azt követően általában csak jubileumok alkalmával nyílt mód iskolai értesítő (emlékkönyv) megjelentetésére. Talán nemcsak • történész számára sajnálatos az iskolák saját kiadványainak aggasztó megcsappanása az utóbbi négy évtizedben... Az értesítőkön kívül a legfontosabb nyomtatott adatbázisnak számítanak a következők: A Tiszáninneni Ref. Egyházkerület 1858-1943 között nyomtatásban megjelent közgyűlési jegyzőkönyveiből nyomon követhetők a református iskolákkal kapcsolatos mindazon ügyek, amelyek az egyház felügyeleti jogából adódóan a közgyűlés elé kerültek. A Tiszáninneni Ref. Egyházkerület 1852-1913, valamint 1923-1927 között kiadott névkönyvei a tanárokról és a tanulókról szolgáltatnak adatokat; utóbbiakról vallás, nemzetiség, lakóhely, tandíjfizetés és előmenetel tekintetében.