Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

GIMNÁZIUMOK

magas költségek és azon oknál fogva, hogy az iskolát nemcsak helybeli növendékek látogatják, kérte az egyházkerületet, hogy vegye át az intézet fenntar tásának és mindennemű ügyeinek intézését. 1859-ben a Tiszáninneni Ref. Egyházkerület méltányolva a kérést átvette az iskola fenntartását, vezetését pedig Doczy Gedeonra bízta, aki 1872-ig állt az intézet élén. Töle Tóth Pál, az iskola későbbi névadója vette át az igazgatást. Az ő 1903-ig tartó vezetése alatt emelkedett az iskola 1887-ben nyilvános jogú, négy osztályos, 1906-ban pedig hatosztályos felsőbb leányiskolává, amely abban a korban a leányok számára szervezett legmagasabb fokú iskolafajta volt, ahová a növendékek a négy elemi osztály elvégzése után voltak felvehetők. Az iskola érett ségit nem adott, a felsőbb leányiskolát végzett növendékek mint magántanulók a fiúgimnáziumban tehettek érettségi vizsgát. A leánynevelő intézet az 1916. évi 86.100 sz. VKM-rendelet értelmében lett hivatalosan középiskola, leánygimnázium. Az iskola főhatósága a Tiszáninneni Ref. Egyházkerület, amely a hat évenként újra választott felügyelő bizottság által gyakorolta felügyeleti jogát A bizottságnak egy egyházi és egy világi elnöke volt. Az iskola kormányzó testülete az igazgató tanács, amely egyházi és világi tagokból, valamint a tanárok közül választott tagokból állt. A nyolcosztályos intézet jellegét nem változtatta meg az 1926:XXIV. tc, így továbbra is maradt az érettségit adó, felsőfokú felvételre jogosító gimnáziumi forma. 1938-ban vezették be a líceumi oktatást, majd 1945-ben a tanítóképzést. Néhány évi közös igazgatás után azonban ezek szervezetileg is elkülönültek az anyaiskolától, így a tanítóképzőknél külön foglalkozunk velük. Az iskola történetére vonatkozó iratokat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár miskolci központja, a Tiszáninneni Református Egyházkerület sárospataki levéltára és a miskolci Lévay József Tudományos Könyvtár őrzi. A Megyei Levéltár VIII. fondcsoportjának (Intézetek, intézmények) 57. fondjában beiratási és osztálynaplók maradtak fenn az 1887-1910. évekből. A Tiszáninneni Református Egyházkerület 1859-ig mint a főfelügyeletet gyakorló, 1859-től mint fenntartó és felügyelő testület őrizte meg az iskolé iratait. Önálló fondot csak a kötetes iratanyag képez, amelyben vizsgálati táblázat címet viselő osztályanyakönyvek, növendékek névsora címmel beiratási napló és az iskola vagyonkezelésével kapcsolatos kötetek találhatók 1846tól 1910-ig, amelyek kutatásához nem készült segédlet. Név-, hely- és tárgyszókatalógus segíti a levéltár Zsoldos-anyagában levő iratok kutatását 1844től, az iskola felállítását kérelmező folyamodástól 1916-ig. (A Zsoldosanyag általános ismertetését lásd a református fiúgimnázium iratainak ismer39