Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

GIMNÁZIUMOK

főfelügyeletet a tankerületi főigazgatón keresztül a VKM, az egyházi főfelügyeletet a Tiszáninneni Református Egyházkerület gyakorolta. Fenntartó és irányító testületében az előző időszakhoz képest csak az államsegély igénybevétele jelentett változást. Az iskola élén 1869-ig a rektor professzor állt. 1869-től évente, 1885től három, 1893-tól hat évre választották az igazgatókat a rendes tanárok közül. A gimnáziumot a miskolci reti egyházközség tartotta fenn, így az irányítás és a felügyelet joga az egyháztanácsból három évre választott iskolai tanácsot (1887-től igazgató tanácsot) illette. A fenntartáshoz 1858-tól az egyházkerület, 1889-től az állam is hozzájárult, de mivel ez nem érte el a szükségletek felét, a gimnázium feletti összes igazgatási és rendelkezési jog továbbra is a miskolci református egyházat, ill. a Tiszáninneni Református Egyházkerületet illette, mint az iskola egyházi főfelügyeletét ellátó hatóságot. Az iskolai tanács (igazgató tanács) az iskolaszék (tanári szék) fölött állt. Tagjai: az egyházközség főgondnoka, 3 lelkész, az egyházi tanácsnokok közül választott tíz tag, a gimnázium pénztárnoka, az igazgató és a tanári szék által három évre választott két tanár. Az iskolai tanács hatáskörébe tartozott az intézet mindennemű ügyeinek ellenőrzése, az iskolai törvények és a rendtartás végrehajtása s általában a valláserkölcsre való felügyelet, a hiányosságok orvoslása iránti intézkedés, a tanárok fegyelmi vétségeinek jelentése a főhatósághoz. Felülvizsgálta az iskolaszék által beterjesztett tantárgybeosztást, a tankönyvek jegyzékét. Tagjait beküldhette az órákra a tanterv végrehajtásának ellenőrzésére. Meghatározta a vizsgák idejét, ellenőrizte a gimnázium vagyonkezelését, az iskolaszék véleményének meghallgatása után döntött az ösztöndíjak odaítéléséről, a tandíj elengedéséről, a tápintézetbe történő felvételről. Gondoskodott a tanári állások betöltéséről (az iskolaszék meghallgatása után). A tanulók fegyelmi ügyeiben másodfokon ítélt. Az iskolaszéket (tanári széket) a tanári testület tagjai alkották, elnöke az igazgató. A testületben csak a rendes tanároknak volt szavazati joguk. Az iskolaszék gondoskodott a felsőbb hatóságoktól érkezett leiratok, rendeletek és utasítások végrehajtásáról - ha azok az igazgató által nem voltak elintézhetők. A tanárok között felosztotta a tanítandó tárgyakat, összeállította a tankönyvek jegyzékét. Határozott olyan új tanulók felvételéről, akik igazgatói hatáskörben nem voltak fölvehetők. Javaslatot terjesztett az iskolai tanács elé a vizsgák és ünnepélyek rendezéséről, ösztöndíjak,