Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)

GIMNÁZIUMOK

inneni protestáns mezővárosi iskoláknak, szervezetileg a sárospataki kollégium partikulája, tanárai a kollégium diákjai ill. végzett növendékei közül kerülnek ki hosszú időn keresztül. 1735-ig a város protestáns tanácsa közvetlenül irányította az iskola ügyeit, s csak ettől kezdve választották szét a világi és az egyházi igazgatást. Ettől kezdve a miskolci ref. egyháztanács (1796-től ezen belül iskolatanács) ill. felsőbb szinten a Tiszáninneni Egyházkerület az iskola felügyelő szerve. Az iskola fejlődését megtörte - bár ezt viszonylag hamar kiheverte 1706. szeptember 20-án a megszálló német hadak gyújtogatása, amelynek áldozatul estek az iskola könyvei, iratai. Az első ismert iskola törvények 1708-ból maradtak fenn. 1735/37-ben és 1792/97-ben bővítették az iskola épületét, melynek tanulmányi rendszere a sárospataki kollégiuméhoz igazodott. 1749-től az iskola élén rektor-professzor állt (1869-ig). 1778-tól kezdték meg a német nyelv tanítását, 1786-ban új tantervet vezettek be. 1798-ban áttértek az 1796-os sárospataki tanrendszerre. 1835ben az iskola elnyerte a líceumi rangot. 1839-től az oktatás egyedüli tannyelve a magyar lett a korábbi latin helyett. 1841. szeptember 18-tól 1848. március 19-ig önképzőkör is működött a gimnáziumban. 1844-ben vésették az első magyar köriraté iskolai pecsétet. 1848/49-ben az iskola több tanára és számos diákja fegyverrel vett részt a szabadságharcban. A Református Gimnázium az Entwurf életbelépésekor a miskolci református egyház által fenntartott hat osztályos líceum, amelyben a tanügyi szabályzat értelmében lB51-ben megszüntették a bölcseleti osztályokat és a pestkerületi protestáns tanfelügyelő felszólítására megkezdték az iskola átszervezését főgimnáziummá. A főgimnáziumi rang elnyeréséhez négy új tanári állás szervezésére volt szükség, amit az egyház anyagi nehézségei miatt csak 1853-ban tudtak megoldani; azonban a német tanítási nyelv bevezetésének megtagadása miatt elveszítette az iskola nyilvánossági jogát, amelyet csak az 1862/63-as tanévben tudott visszaszerezni és ettől az időtől kezdve tarthatott érvényes érettségi vizsgákat. Az egyházkerület 1858-tól változó mértékben hozzájárult az iskola fenntartásához, hogy a főgimnáziumi ranghoz szükséges tanárokat alkalmazni tudjaAz iskolának a tanügyi szabályzat értelmében történő átszervezése 1850n