Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)
IPARI SZAKOKTATÁS
B./ IPARI SZAKOKTATÁS (az iskolatípus általános jellemzése) Magyarországon az iparoktatás 1892-ig csak kísérletezés tárgya volt, minden rendszer nélkül. Addig a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium csak a háziipari jellegű tanműhelyek alapítását szorgalmazta, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium pedig a polgári és felső népiskolákkal, illetve a tanítóképzőkkel kapcsolatos ipari tanműhelyekkel kísérletezett, amelyek azonban nem váltak be. 1892-ben megállapodás jött létre a Kereskedelmi, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium között, amely szabályozta az egész iparoktatást. A megállapodás értelmében az iparoktatás megosztva maradt a két minisztérium között oly módon, hogy a népoktatási intézetekkel kapcsolatos ipariskolák, valamint a túlnyomórészt elméleti oktatást nyújtó intézetek a Vallás- és Közoktatási Minisztérium főhatósága alatt maradnak, a túlnyomóan gyakorlati képzést nyújtó, valamint az önálló nőipariskolák a Kereskedelmi Minisztériumhoz tartoztak. Az ország összes iparoktatási intézete feletti felügyeletet egy-egy miniszteri biztos gyakorolta, mindegyik a saját minisztériuma alatt álló iskolák fölött, a vallás- és közoktatási miniszteri biztos pedig a VKM iskoláinak gyakorlati oktatását felügyelte. Ezzel egyidejűleg megszervezték az országos iparoktatási tanácsot is az iparoktatás felügyeletére s szervezésére, ami tanácsadó feladatokat látott el a két miniszter mellett a szakszerű elbírálást igénylő iparoktatási ügyekben, A tanács 32 tagból állott, akiknek a megbízatása hat évre szólt. Az 1B92. évi szervezet az iparoktatás terén iparos- és kereskedő-tanonciskolákat, felső nép- és polgári iskolákkal kapcsolatos ipari tanműhelyeket, iparos segédeket továbbképző tanfolyamokat, ipari szakiskolákat és középipar iskolákat hozott létre. Az ipari tanműhelyek csak gyakorlati képzést adtak, három éves tanulmányi idő alatt. Faipari képzésnél a felső népiskolát végzett növendékeket vették fel, fémipari képzésnél pedig a polgári iskola IV-VI. osztályával párhuzamosan folyt az oktatás. Az ipari szakiskolák kivétel nélkül a Kereskedelemügyi Minisztérium felügyelete alatt álltak 3-4 évi tanulmányi idővel, amely alatt elméleti és gyakorlati képzést kaptak a növendékek. A szakiskolák számára 1894-ben iparáganként állapítottak meg egységes szervezetet és tantervet. A középipariskolák mestereket, gyár- és művezetőket képeztek három éves tanulmányi idővel. Az iskolába a középiskola negyedik osztályából lehetett 159