Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)
IPARI SZAKOKTATÁS
jelentkezni. A középipariskola elvégzése megadta az egyéves katonai önkéntességi jogot is. A századfordulón meginduló gyors ütemű iparfejlődés elengedhetetlen igényt támasztott egy jól képzett szakembergárda megjelenése iránt. Sorra szerveződtek az ipari szakiskolák, ahová eredetileg a 12. életév betöltése és a népiskola VI. vagy a középiskola II. osztályának elvégzése után lehetett jelentkezni. 1924-ben 14 évre emelték a jelentkezési kort, valamint a középiskola IV. osztályának sikeres elvégzéséhez kötötték a felvételt. Ugyanekkor az eddig négyéves tanulmányi időt háromra csökkentették. A tanulmányok befejeztével a végzett tanulók végbizonyítványt kaptak. Az intézet felügyeletét 1896ban a tanfelügyelőktől az iparoktatási főigazgatók vették át, ezek hatáskörét az 56.258-1896.VKM.sz. rendelet mellékleteként kiadott 18.633/1896.KM. sz. rendeletben foglalt utasítás tartalmazta. Az összes iparoktatási intézmény feletti felügyeletet a kereskedelmi miniszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter egy-egy iparoktatási főigazgató által gyakorolta, akik közvetlenül saját miniszterüknek voltak alárendelve. A kereskedelemügyi miniszter közvetlen felügyelete alá rendelte a középipariskolákat, a szakiskolákat, a tanműhelyeket, a szaktanfolyamokat és az önálló nőipariskolákat. A női kereskedelmi tanfolyamok az utasítás értelmében a VKM által kinevezett főigazgató felügyelete alatt álltak. A főigazgatók kölcsönös felügyeletet gyakoroltak, intézkedési jog nélkül. A főigazgatók évi jelentéseinek tartalmaznia kellett minden intézet szervezetét és tantervét, a tanárok számát, beosztását, képesítését, az iskolában használt tankönyvek jegyzékét, a tanulók létszámát osztályonként, vallás- és nemzetiség szerint, az általános tanulmányi eredményt, a végzett tanulók számát és gyakorlati elhelyezését, a fenntartás költségeit, a könyvtár és a szertárak állapotát. Az 1922:XII.tc. és a 78.000/1923.KM.sz. rendelet értelmében az itt nyert végbizonyítvány a tanult képesítéshez kötött iparban iparigazolvány váltására és a mestercím használatára, a tanult engedélyhez kötött iparokban pedig munkakönyv váltására és két évi gyakorlat után önálló iparűzésre jogosít. A 7500/1935.M.E. jpz. rendelet az iparoktatást az Iparügyi Minisztérium hatáskörébe utalta, majd a 8620/1935.M.E.sz. rendelet szerint igazgatóságuk és felügyeletük a vallás- és közoktatásügyi miniszter feladata, aki az iparügyi miniszterrel egyetértésben járt el. Az 193B:XIII.tc. és a végrehajtására kiadott 86.300/1941.VKM.sz. utasítás értelmében az eddigi ipari szakiskolák az 1941-1942-es tanévtől érettségit adó négyévfolyamú ipari középiskolákká alakultak át. 1945 szeptemberétől az iparoktatási intézmények újból az Iparügyi Minisztérium főhatósága alá kerül160