Tóth Péter: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Miskolcon őrzött középkori oklevelei - Borsodi Levéltári Füzetek 28. (Miskolc, 1990)

Bevezetés

lefordítottuk - tudniillik az összes oklevél nyelve latin - , ugyanakkor zárójelben az eredeti alakot is megtartottuk; az általánosan használtakat azonban meghagytuk eredeti alakjukban. Az oklevelekben előforduló magyar közszavakat és neveket minden esetben betűhíven írtuk át, amennyiben eredeti oklevelekről vagy közel egykorú másolataikról volt szó (kivéve a közismert személyneveket, például Hédervári a Hedrehwara-i helyett). Nem volt értelme azonban ilyesfajta betűhívségre törekedni azoknak az újkori másolatoknak az esetében, amelyeknél nyilvánvaló, hogy az átírást végző személy következetlen volt, vagy hogy egyszerűen rosszul olvasta el az illető nevet. (Ilyen esetekben ha elvétve is, de néha kénytelenek voltunk javításokat tenni a félreértések elkerülése végett. így például a 88. számú regeszta esetében nyilvánvaló, hogy az oklevélmásolatban szereplő Mohy név téves olvasat eredménye, hiszen ez a délborsodi mezőváros sohasem volt a Pelsőczi család birtoka, hanem királyi, illetve királynéi birtok volt, mint a diósgyőri uradalom tartozéka. A Gömör vármegyei Mehy possessiót azonban a Pelsőcziek birtokolták). A bizonytalan olvasatokra (?) jellel utalunk, a szakadás, kopás, stb. miatt olvashatatlan részeket pedig ( ) jellel jelöljük. Az újkori másolatok esetében ugyanez a jel szolgál annak jelölésére, hogy a másoló nem tudta az illető szót elolvasni. Ha pedig egy oklevélből több másolat is fennmaradt, illetve ha egy név ugyanabban az oklevélben többször is előfordul, az eltérő írású névalakokat zárójelben adjuk meg. Az átíró és az átírt oklevelek regesztáit minden esetben elválasztottuk egymástól, utalva arra is, ha nem teljes átiratról, hanem csak bő tartalmi kivonatról van szó. Nem készültek azonban regeszták azokról az oklevelekről, amelyekre csupán hivatkozik egy másik oklevél, még abban az esetben sem, ha a hivatkozás megjelöli az évszámot és a kiadót, hiszen egy ilyen regesztáját egyáltalán nem lehetne azonos értékűnek venni egy teljes oklevél vagy egy részletes tartalmi kivonat regesztajávai. Az egyes regeszták alatt kaptak helyet az oklevélre vonatkozó fontosabb tudnivalók. Az átírt oklevelek esetében azonban csak az átíró oklevél regesztajának a számát adjuk meg, s csak az átíró oklevél regesztája után közöljük az oklevél anyagára, állapotára, pecsétjére, újkori másolataira vonatkozó megjegyzéseinket, a jelenlegi jelzetet (ami azo-