Tóth Péter: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Miskolcon őrzött középkori oklevelei - Borsodi Levéltári Füzetek 28. (Miskolc, 1990)

Bevezetés

nos a törzskönyv sorszámával), valamint a korábbi jelzetet és a provenienciát, amennyiben ismerjük e két utóbbit. Ezután soroljuk fel az oklevél fontosabb kiadásait. Ha azonban a kiadás csak az átírt oklevelet teszi közzé, levéltárunk őrizetében pedig az átíró oklevél van meg, az előbbi regesztajánál kellett hivatkoznunk a kiadásra is. Az így elkészült regesztákat szoros időrendbe raktuk és megszámoztuk, majd elvégeztük a mindkét irányba való utalásokat. Az átíró oklevelekben zárójelbe tett számok tehát az átírt oklevelek regesztáira utalnak. Az átírt oklevelek végén pedig ugyanilyen módon utaltunk az átíró oklevél regesztajának a sorszámára. Nem készült regeszta az újkoriaknak bizonyult oklevelekről, valamint a középkori oklevelet átíró újkori oklevelekről sem. Nem tudtunk továbbá regesztát készíteni arról az egyetlen középkori oklevélről, amely részint a kopások és a rongálódás, részint pedig a restaurálás következtében szinte teljesen olvashatatlanná vált (ennek jelzete: XV. 1. 25.sz.) Itt kell szólnunk a konkordancia problémájáról is. Mint azt már fentebb mondottuk, az oklevelek kiemelése és a törzskönyv felfektetése idején nem készült konkordancia jegyzék és ezért több oklevél esetében utólag sem lehet megállapítani, hogy honnét került a gyűjteménybe, illetve egyáltalán a levéltár őrizetébe. Csupán sejtéseink vannak némely esetekben, amelyek azonban hosszadalmas bizonyításokat igényelnének. Úgy gondoljuk például, hogy a négyesi Szepessy család hártyára írott középkori oklevelei előbb az Ernstgyűjteménybe kerültek, majd onnét valamilyen úton-módon a levéltárunkba - legalábbis erre utal a B.sz. oklevél (lásd a 47-48. regesztát), amelynek eredetije az Ernst-gyűjteményből származik, újkori másolata pedig a család berentei levéltárából került kiemelésre -, de hogy Ernst Lajos gyűjteménye mikor és milyen módon került levéltári kezelésbe, hány oklevélből állott és ezek honnét származtak: erről már egyáltalán nem rendelkezünk adatokkal. S ha ez a feltevésünk igaz, akkor a Szepessy család okleveleinek kell gondolnunk azokat a Nyékre vonatkozó okleveleket, amelyek közül a legkorábbiról (lásd a 3.számú regesztát) tudjuk, hogy szintén