Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK (1861-1910)

tott végre, amely után az országgyűlést elnapolták és újat hívtak össze 1905. február 25-re. Az ellenzéki pártok koalícióra léptek egymással és így vették fel a küzdelmet a januári választásokon a szabadelvű párttal. A választások előtt a pártok a korteskedés minden módját bevezették. Mindenütt gyakoriak voltak a verekedések, ablakbetörések, a választók etetése, itatása. Zemplén vármegyében 1905. január 26-ra tűzték ki a választás napját, amelyen országgyűlési képviselő lett a homonnai kerületben gr.Andrássy Sándor, a tőketerebesiben gr.Andrássy Tivadar, az olaszliszkaiban gr.Andrássy Gyula,a mádiban Bernáth Béla, a sátoraljaújhelyiben dr.Buza Barna, a nagymihá7 7 lyiban dr. Dankó Kálmán, a megyaszóiban dr. Horváth József. 1867. óta most először sikerült az ellenzéknek győzelmet aratnia Zemplén vármegyében, sőt az egész országban is. Ferenc József azonban a győztes többséget mellőzve, sok-sok alkudo7 B zás után, br.Fejérváry Gézát bízta meg kormányalakítással. Zemplén vármegye bizalmatlanságát fejezte ki az új kormánnyal szemben és meg tagadta a meg nem szavazott adók behajtására és a meg nem ajánlott újoncok állítására vonatkozó rendeletek végrehajtását. Dókus Gyula alispán elnöklete alatt megalakult a százas bizottság, amelynek feladata a törvények megtartásának, lényegében a törvényhatósági bizottságnak az 79 ellenőrzése volt. A város és a megye polgárai önkéntes adományokat ajánlottak fel a százas bizottságnak, amiből az elbocsátott tisztviselőket segélyezték, A kormány ugyanis a megyei önkormányzat felfüggesztésével és az ellenszegülő tisztviselők elbocsátásával torolta meg a megyék ellenállását. Dókus Gyulát (az ellenállás legkiemelkedőbb alakját és vezéregyéniségét) szintén felfüggesztette hivatalából, illet8 0 menyeit megvonta. Ezt azonban a megye egyszerűen nem vette tudomásul. Decemberben a belügyminiszter beszüntette minden ellenálló vármegye állami javadalmazásának folyósítását, így Zemplénét is, és főispánokat vagy kormánybiztosokat nevezett ki,Zemplénbe őrgróf Pallaviczini Alfrédet.